Sziasztok! Ahogy ígértem, jelentkezem egy második, rövid kiadással, mert egyszerűen annyi az esemény, hogy még az információszűrőnkön is nagy mennyiségben akadnak fenn szép és figyelemre méltó morzsák.
🚰 Egy csepp tiszta víz. Zaluzsnij nemcsak hogy hosszú interjút adott az Economistnak, hanem maga is írt egy elemzést. Nagyon jó anyag mindkettő, a következtetések így festenek:
Ha a háború elnyúlik, abban az oroszoknak van előnye: emberben, vasban és hátországban.
Nem lesz „mély és szép” áttörés idén, a párméteres területfoglalások értelme a kezdeményezés megtartása. Mindkét fél hitt a gyors műveletben a maga oldalán, egyiknek sem jött be.
Az ukrán utánpótlás nem végtelen (főleg az oroszhoz képest): a kiképzés nehézsége, a kiképzőközpontok elleni orosz légitámadások és a férfilakosság besorozásának nehézségei (lebukott korrupt toborzóiroda-vezetőktől a joghézagokig) mind rontják a hosszú távú esélyeket.
Az állóháború megfordításának egyetlen módját a hadi innovációban látja: egy kicsit az első világháborúra emlékeztető, a védő előnyét szolgáló helyzet alakult ki, ahol mindkét fél drónokkal belát a másikhoz, nincs esély meglepetésre, óriási aknamezők lassítanak amúgy is mindent.
Rácz András részletes magyarázata itt.
📱 Szerepkörben. Nehéz elképzelni, hogy a valós képet ne Zelenszkij hozzájárulásával festette volna le az amúgy ritkán nyilatkozó Zaluzsnij. Mindenesetre a jó zsaru – rossz zsaru szerepbe azonnal beleálltak, mert az elnök nem sokkal később már úgy nyilatkozott, hogy nincs állóháború (stalemate), bár kétségtelenül „nehéz a helyzet”.
Az ukrán különleges erők vezetőjét lecserélte Zelenszkij, különösebb magyarázat nélkül – egyelőre.
A brit védelmi minisztérium eddig is elég realista értékelései most úgy szóltak, hogy az 1200 km-es frontvonalat tartani annyira erőforrásigényes feladat mindkét félnek, hogy áttörésre képes erőt nem tudnak emellett kiállítani.
💲 Cash is the king. Mindez alighanem tudatos kommunikáció volt arra a hétre, amelyen az ukrán Rada a 2024-es költségvetést tárgyalja. A tervezetben egy 29 milliárd dolláros lyuk tátong. A pénzügyminiszter azt feszegette, hogy egy gazdaságilag megroppanó Ukrajna az európai energia- és agrárárakra is negatív hatással lenne, és átszivárogna a válság az EU területére.
Ezzel éles kontrasztban, a Johnson-vezette republikánus amerikai alsóház sem siet az ukrán támogatási csomaggal, és a legutóbbi EU-csúcson a szlovák és a magyar kormányfő szintén a kifizetések ellen volt.
Párhuzamosan a költségvetési támogatásokkal újra felmerült az euroatlanti pénzintézetekben blokkolt 300 milliárd dollárnyi orosz tőke és kamatainak ügye: hogyan lehetne legalább a kamatokat hivatalosan az ukrán újjáépítésre fordítani? Jogilag sem egyszerű, nemzetközi reputációban pedig kockázatos (gondoljunk bele, hogy milyen árgus szemekkel követik ezt az Európában pihentetett arab tőke gazdái,). Kijev pedig nemcsak kamatokat, hanem a teljes orosz főösszeget jogosnak látná az ukrán kártérítésre fordítani. A Bizottság most mindenesetre a kamatok kiemelésére készít javaslatot.
Giorgia Meloni olasz kormányfőt is utolérték az orosz telefonbetyárok: Vovan és Lexus. Ők már számos nyugati politikust hívtak fel álnéven, Melonit egy afrikai partnere nevében faggaták, és nem volt rest részletezni, hogy a háborús fáradtság mennyire emészti az európai partnereket, és hogy bíznak a konfliktus befejezésében. Ez egyébként tényleg őszinte lehetett, csak stratéga legyen a talpán, aki az öt (!) nemzetközi megállapodást megsértő Putyinnal egy hatodikat is aláíratna, hátha majd azt betartja. Ezért nehéz életképes megállapodást elképzelni bármilyen formában is az oroszok stratégiai meggyengítése előtt, ez utóbbi viszont haladhatna gyorsabban.
Vlagyimir Putyin saját kezű aláírása a 2003-as egyezményen, amely az ukrán–orosz határt garantálta. 2014-ig…
🇪🇺 Szerdán döntött arról az Európai Bizottság vezető testülete, a biztosi kollégium, hogy két országgal hivatalosan is javasolják a bővítési tárgyalások megkezdését: Ukrajna és Moldova lehetnek a szerencsések, bár ezt a javaslatot a tagállamokból álló Tanácsnak is el kell fogadnia decemberben. Ha ők is rábólintanak, akkor sincs a tárgyalásoknak záros határideje, bármeddig elnyúlhatnak, érdemi megkezdésük legjobb esetben 2024 első féléve lenne.
Addig mindkét országnak reformokat kell bemutatnia még pár területen, hogy azután a fejezetekre bontott részletes csatlakozási tárgyalási folyamat megkezdődhessen. Magát a csatlakozás lezárását egyébként minden tagállami parlamentnek is jóvá kell hagynia, illetve az EU-vezetők nagy része egyértelműen a belső intézményi reformokhoz köti a bővítést, úgyhogy annak, hogy ukrán vagy moldáv zászlót húznak majd fel Brüsszelben, a reális ideje 2030 utáni.
Ezekről a reformokról tartott konferenciát Annalena Baerbock német külügyminiszter Berlinben, 17 miniszter és 11 államtitkár vett részt az eseményen. Az egyhangúság felszámolását, a biztosi portfóliók jelenlegi felosztásának megszüntetését és több régi, de félt javaslatot porolt le.
🚧 Home alone. Az USA várható európai jelenlétének csökkenésével (gázai háború, elnökválasztás, esetleg Trump 2.0) az EU nekiláthat a házifeladatának, hogy a saját szomszédságát maga stabilizálja. Ennek jegyében Ursula von der Leyen (UVL) Kijevben tett meglepetéslátogatást az előző hétvégén, illetve a Balkánon is sok fővárosban megállt.
A 12. uniós szankciós csomag is előkerült UVL és Zelenszkij közt, amelyről nemsokára hivatalosan is megtudhatunk majd részleteket.
A korábbi EU-csúcson igyekeztek a koszovói–szerb feszültséget csitítani, most is jelezte UVL a szerb vezetésnek, hogy Koszovó elismerése a továbblépés feltétele. Erre léteznek diplomáciai megfejtések, kérdés, hogy Vucic új kormánya bele mer-e kezdeni a normalizálásba jövőre.
Bosznia-Hercegovina kapcsán – ahogy korábbi hírlevelünkben írtuk – évente kell az ENSZ Biztonsági Tanácsnak megújítania a békefenntartók mandátumát. Ezt végül megszavazta a testület, tehát a már tavaly is félt orosz vétó nem következett be, ha úgy tetszik, Milorad Dodik szerb szeparatista vezető hoppon maradt.
🇨🇳 Made in China. Miközben UVL Európa déli határát járta, mások Ázsia felé repültek. Decemberben jön majd az EU-Kína csúcs, amely előtt érdekes diplomáciai győzelmet aratott Brüsszel. A nagy csúcsot ugyanis négy kis csúcs előzte meg, amelyek során a biztosok a szakterületükért felelős kínai vezetőkkel találkoztak. Ezer téma közül egyben Peking végül engedett. Egy közelmúltbeli törvény szerint adatot nem lehetett Kínából kivinni addig, amíg arra a hatóságok engedélyt nem adtak. Ezt várhatóan megfordítják, és amíg nincs tiltás, mozoghat az adat. Persze a puding próbája az evés, meglátjuk, hogy hajtja végre ezt Kína. Mindenesetre korábban sem az USA, sem Japán nem tudta ezt elérni, úgyhogy ezzel a diplomáciai győzelemmel puhítja a kínai pártelit a brüsszeli döntéshozókat.
Az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese a héten találkozott Hszivel Pekingben, ami a korábbi nagyon fagyos kapcsolat után az első jel, hogy enyhülhet a feszültség, de megfigyelők szerint ez még csak lassú bemelegítés volt.
Bejelentették hivatalosan is, amit már mi is írtunk korábban, hogy Biden San Franciscóban fog találkozni Hszivel. Érdemes nézni, Tajvant a szájukra veszik-e, illetve lesznek-e ígéretek a kereskedelmi háborúban, de mindenképpen pozitív, hogy létrejön a meeting.
Miközben a kínai állami propaganda elég hevesen tudja kritizálni az USA-t és a liberális világrendet, a mostani találkozó előtt elővették újra a Flying Tiger veteránokat: ez az amerikai légi különítmény segítette a kínai felszabadítást a japánokkal szemben a II. világháborúban, ők valódi hősnek számítanak Kínában a mai napig.
A Pokol Angyalai – a Tigrisek részeként – repülnek 1942-ben Kína fölött.
🛩️ Si vis pacem, para bellum. Dinamikus repkedés ment a héten a kínai befolyással szembeni egyensúlyozásban is.
Leo Varadkar ír miniszterelnök Dél-Koreában járt.
Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök Malajziában és Vietnámban fordult meg. Érdekesség, hogy a vietnámi–euroatlanti kapcsolatok felmelegítése milyen sebesen folyik, az USA vezetésével amúgy, ami azt is jelenti egyben, hogy a két ország Peking miatt túllépett közös háborús történelmén.
Macron pedig Kazahsztánba és Üzbegisztánba utazott, hogy urániumot tudjon behozni a francia atomipar számára. Korábban ugyanezért állt meg a G7-es japán csúcsról hazafelé Mongóliában. Tény, hogy a nyugat oroszoktól való uránfüggése súlyos, erről Laky Zoltán írt remek összefoglalót.
Thierry Breton ipari biztos, az Európai Bizottság francia tagja eközben Pekingben tárgyalt.
Végül, ne felejtsük el, hogy januárban Tajvanon elnökválasztást tartanak, ami kellő izgalommal fog szolgálni a kínai–euroatlanti kapcsolatban, hiszen már az előző választáson is komoly kínai beavatkozási kísérletet azonosítottak.
🇬🇧 Angol siker. Rishi Sunak brit miniszterelnök egy globális mutatványt hozott múlt héten, amikor a Bletchley Parkban megtartott mesterséges intelligencia (AI) csúcson sikerült 28 országgal aláíratnia a Bletchley-nyilatkozatot – köztük Kínával és az USA-val –, amely legalább néhány alapvető elvet rögzít az AI-jal kapcsolatban.
Eredmény az is, hogy a nagyobb cégek vállalták, hogy együttműködnek majd a résztvevő államokkal, hogy teszteljék új AI-modelljeiket. Ez lehet a Bletchley Institute.
A következő két csúcs Dél-Koreában és Franciaországban lesz belátható időn belül.
Az ENSZ nem tudott ilyet felmutatni, a G7, az EU és az USA, illetve az OECD azok, akik eddig érdemi AI-szabályozást hoztak vagy fognak nemsokára elfogadni.
Néhány rövidhír európai országokból, amelyekre érdemes a magyaroknak is figyelni.
🇵🇹 Portugáliában megbukott a miniszterelnök, amikor a héten arra ébredt, hogy nemcsak a hivatalos rezidenciáján, hanem több mint 40 helyszínen tartanak házkutatást. A lítiumbányászathoz és hidrogéntermeléshez kapcsolódó korrupciós vádak miatt aligihanem előrehozott választást tartanak majd az országban, amelyre egy párt sem készült. Costa miniszterelnök szénája kifejezetten jól állt eddig, még egy jobb EU-s posztra is esélyes lett volna. Csúnya korrupció!
🇵🇱 A lengyel elnök, tréfa gyanánt talán, de a PiS-t bízhatja meg kormányalakítással, miközben már minden leendő koalíciós partner jelezte, hogy Tuskkal mennek. De aki időt nyer, politikai mozgásteret nyer. Duda elnök pártlojalitása (hiszen ő is PiS) a racionalitás felett áll.
🇸🇰 Szlovákiában elkezdődött a várt tisztogatás. A magyar rendőrfőkapitány, Hamran István, bár a választási eredményeket látva még gyorsan beadta felmondását Ódor Lajosnakt, utolsó két napját mégis Ficóék alatt kellett eltöltenie, akik azzal a lendülettel áthelyezték Poprádra 48 órára. Csicskáztatás rulez. Több rendőri vezető cseréje is zajlik emellett. A 40 millió euró értékű 14. ukrán segélycsomagot leállította Fico, ez elsősorban töltényeket jelentett volna. Eddig egyébként Pozsony 671 millió eurónyi támogatást adott Ukrajnának – főleg korábbi szovjet harceszközök formájában.
🇫🇷 Végül, a francia rendőrség kiderítette, hogy a Párizsban pár nap alatt felrajzolt közel 250 Dávid-csillag két páros munkája, akik egy moldovai oroszpárti üzletemberrel álltak kapcsolatban, és a szintén orosz dezinfós csoport, a Doppelgänger felhasználói fiókjai tolták őket. Too bad! Régi szovjet forgatókönyv, de sajnos sokszor működik a társadalmi csoportok egymás ellen hangolása.
Köszönöm a figyelmetek a heti dupla kiadáshoz! Írjatok, és ha van még ismerősötök, aki fölött a HetiFeledy chemtrailje nem járt, légyszi forwardoljátok neki az égi jelet!
Olyan szerencsejáték-oldalt találni, amely valóban megérti a magyar fogadók igényeit, nagy feladatnak tűnt, amíg rá nem bukkantam a online kaszinó weiss https://weiss.bet/hu/ oldalra. Az egyik szempont, ami számomra különösen kiemelkedő, az az ügyfélszolgálatuk minősége. Az a tény, hogy magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kínálnak, nagyban megváltoztatja a játékot, biztosítva a zökkenőmentes és hatékony kommunikációt.