A magyar kormánynak köszönhetően a covid alatt több olyan üzletember gazdagodott meg egyik napról a másikra, akinek korábban csak nem akart összejönni a nagy üzlet. Több mint 100 milliárd forint landolt magyar szereplőknél, arra pedig azóta sem született érdemi magyarázat, hogy milyen alapon választották ki a megbízásokat elnyerő cégeket, amelyek nagy része ráadásul sem első, sem sokadik látásra nem felelt meg még annak a logikusnak tűnő alapkövetelménynek sem, hogy legalább valamennyire értsen az egészségügyhöz. De nemcsak a cégeknek, a vezetők nagy részének sem volt ilyen jellegű tapasztalata. Viszont a megbízások a bevételüket és a profitjukat egyaránt látványosan megnövelte.
A covid és a beszerzések óta eltelt majdnem 3 év, így már az is látszik, hogy a főszereplők mit kezdtek a nagy lehetőséggel. Jöttek, láttak, felvették a pénzt, és eltűntek? Lett-e az első állami milliárdból, tízmilliárdból még több a versenyszférában?
A Partizán által vizsgált vállalkozásokról ezeket lehetett tudni:
Fourcardinal Kft., amely összesen 48,7 milliárd forintnyi megbízást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM). A szerződéskötést megelőző évben a cég bevétele 229 millió forint volt, 2020-ban ez 49,5 milliárd forintra nőtt. Ez 217-szeres emelkedést jelent. A profit 31 millió forintról 15,9 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 500-szoros emelkedés.
Danubia Pharma Kft., amelytől 55 milliárd forint értékben rendelt oltásokat a kormány. A szerződést 2021-ben írták alá, a bevétel a 2020-as 3,4 milliárd forintról 54,8 milliárd forintra nőtt. Ez 16-szoros emelkedést jelent, a 2019-es adatokhoz képest viszont 151-szeres emelkedés látható.
TMT Technics Kft., amelytől 17 milliárd forint értékben rendeltek eszközöket. A cég bevétele ezzel 113 millió forintról 18,5 milliárd forintra emelkedett. Ez 163-szoros emelkedés. A profit 20 millió forintról 2,8 milliárd forintra nőtt. Ez pedig 140-szeres emelkedés.
Európa Ázsia Kft., amellyel 15,1 milliárd forint értékben szerződtek. A bevétel 276 millió forintról 16,9 milliárdra nőtt, ami 61-szeres emelkedés. A profit 17 millió forintról 184 millió forintra, ami pedig kicsit több, mint 10-szeres emelkedést jelent.
Limitless Medical Kft., ami egy frissen alapított vállalkozás volt, amikor megkapta a KKM megbízását. A céggel több ütemben 2,1 milliárd forintra szerződtek, bevétele rögtön az első évben 6,5 milliárd forintra ugrott, a profitja pedig 970 millió forint lett.
A 2 milliárdos kérdés: mi köze van az autóalkatrészeknek a lélegeztetőgépekhez? A Limitless Medical egy bizonyos Bócsi Noémi cége, akiről eddig csak annyit lehetett tudni, hogy fő foglalkozása a covidig az autóalkatrész-kereskedelem volt. Az üzletet férjétől, Bócsi Leventétől vette át.
A frissen alapított Limitless Medical Kft.-től a KKM 120 lélegeztetőgépet rendelt, az első megbízást pedig 3 nappal azután írták alá, hogy Bócsi Noémi létrehozta a társaságot.
Ez az, ami eddig is tudható volt, mivel ezek az adatok nyilvánosak voltak. Amit viszont a nyilvánosság számára új, hogy a lélegeztetőgépek behozatalára Bócsiék másik vállalkozásával is született egy megállapodás.
A Partizán által fellelt cégbírósági dokumentumból kiderül, hogy a KKM a Pickup 4x4 Kft.-t akarta megbízni, ez a terv viszont dugába dőlt. Hogy miért, azt pontosan nem tudni, a cég és a férj, Bócsi Levente múltját felfejtve viszont sejthető, hogy mi történhetett.
Bócsi Leventét a cégbíróság 5 évre eltiltotta a cégvezetéstől, ez az eltiltás pedig akkor is élt, amikor a KKM-mel elkezdtek üzletelni. Emiatt minden pozíciójáról le kellett mondania, a váltás kapcsán viszont problémák merültek fel a cégbíróságon. Ezzel együtt a 4x4 Kft. számláját zárolták, így se ki- se befizetéseket nem tudott fogadni. Valószínűleg emiatt dönthettek úgy a felek, hogy inkább egy másik vállalkozással szerződnek le.
Hogy az új cégben miért csak a feleség vállalt szerepet, arra pedig válasz lehet, hogy szintén egy cégbírósági dokumentum szerint Bócsi Leventét sikkasztás miatt elítélték 2019 novemberében.
Kapcsolatot eddig Bócsiék és a kormány között senki nem talált, de mivel Bócsiék az autók mellett a vitorlázás szerelmesei is, a Partizán ezen a vonalon indult el. Így derült ki, hogy Bócsi Levente korábban egy olyan egyesület színében tűnt fel (Keszthelyi Yachtkikötő Vitorlás Sport Egyesület), amelyet Tiborcz István egykori üzlettársa, Lukács Krisztián vezet. Lukács felelt azért a társaságért, amely gyanús körülmények között megvette Tiborczéknak a keszthelyi kikötőt. (Tiborcz azóta kiszállt a kikötőből)
Bócsi Leventét a Partizán hiába kereste, azt viszont még megtudtuk, hogy a Limitless Medical székhelye a gyakorlatban csak egy postaláda: hivatalos címe egy székhelyszolgáltatót takar, ahol senkit nem lehet elérni. És ez nemcsak ennél a cégnél volt így. Ugyanígy székhelyszolgáltatót takar egy másik nyertes, az Európa Ázsia Kft. hivatalos címe is. Kereskedőház és lélegeztetőgépek Az Európa Ázsia KFt. először a KKM kereskedőház programjában tűnt fel. A kereskedőházi program lényege az volt, hogy a KKM erre létrehozott vállalata közpénzből különböző cégeket bízott meg, amelyek kereskedőházakat nyitottak és üzemeltettek a világ több pontján, Argentínában, Kanadában, Kínában és még számos más helyen.
Az Európa Ázsia Kft. jelenleg is havi 23 millió forintért üzemeltet kereskedőházakat a KKM cégének megbízásából, de nemcsak a kereskedőházi rendszer kialakításában vett részt: a covid idején lélegeztetőgépeket is rendeltek tőlük, majdnem 1000 darabot.
A társaság elvileg a Kínai Nagykövetség mellett működik, a helyszínen viszont kiderült, hogy a cégnek ott irodája biztosan nincs, csak egy ügyvédi iroda, amely átveszi a leveleiket. A Partizánnak ezen a helyszínen megadtak egy másik címet, ahol elvileg el lehetett érni a tulajdonosokat, ám mint kiderült, ott sincs senki.
Ennek ellenére azt pontosan lehet tudni, hogy a nagy megbízás után a cég merre ment tovább: pontosan ugyanarra, ahonnan elindult. Az Európa Ázsia Kft. kizárólagos bevételi forrása a kereskedőházak üzemeltetése, 2019-ben 276 millió forint folyt be ebből. A 2020-as kiugró eredmény után pedig a bevétel forintra pontosan ugyanennyi volt, tehát 276 millió forint. Ez pedig azt jelenti, hogy maradtak a kaptafánál: továbbra is egyetlen tevékenységük az kereskedőházi üzemeltetés. A judo és a Covid A harmadik cég, amit a Partizán megvizsgált, a TMT Technics nevű vállalat volt, amelynek fő tevékenysége a covidig az optikaieszköz-gyártás volt. A TMT Technics-től ehhez képest 17 milliárd forint értékben rendelt lélegeztetőgépeket, védőeszközöket a KKM, illetve leszállítottak egy csodamasinát is, amely egy hónap alatt elvileg 2,8 millió maszkot volt képes előállítani. A valóságban ennek a felét se sikerült, ellenben Hadházy Ákos azt állította, a kormány sokkal többet fizetett érte, mint amennyibe egy hasonló gép került a piacon. Az ár 216 millió forint volt, Hadházy Ákosnak viszont több szakember is azt állította, ugyanabben az időszakban nagyjából ekkora, illetve jóval nagyobb kapacitású maszkvarró gépre Kínából ennek a töredékére kapott árajánlatot. Egészen pontosan 50 millió forintosat.
A TMT Technics Kft. 2000 óta működik, ugyanazokkal a tulajdonosokkal. Egyikük Tóth Tibor, másikuk pedig Tóth László. Utóbbi a Magyar – és most már az Európai – Judo Szövetség elnöke.
Tóth Lászlóra a legtöbb helyen sportdiplomataként hivatkoznak. Ahogy a judo.hu-n olvasható: „a hatvankét esztendős sportdiplomata több mint huszonnégy esztendeje vezeti a Magyar Judo Szövetséget, 2002 óta az Európai Judo Szövetség főkincstárnoka”.
A TMT Technincs elvileg egy Pest megyei településen működik, Gombán, a helyszínre érve viszont ezúttal sem egy irodát találtunk, hanem egy olyan boltot, ahol horgász- és vadászruhákat árulnak. Az üzletben viszont belefutottunk Tóth Tiborba, ő azonban nem akart nyilatkozni. Emellett azt hangsúlyozta, hogy ő már kiszállt a cégből. Tóth Lászlót is sikerült elérnünk, ám nyilatkozni ő sem akart.
Így itt is a hivatalos számok maradtak útmutatóként annak kapcsán, hogy a megbízás után merre ment tovább a társaság: a fő tevékenység maradt az optikaieszköz-gyártás, a pénzügyeket illetően pedig kijelenthető, hogy a gigamegbízás után ők sem maradtak a csúcson, éppen ellenkezőleg, a 2021-es évet már 34 millió forintos mínusszal zárta a cég.
De a TMT Technics legalább még működik, papíron mindenképp. Nem úgy a két legnagyobb magyar beszerző, a Fourcardinal és a Danubia Pharma, amelyek több mint 100 milliárd forintnyi megbízást kaptak a covid idején. Orbán rejtőzködő főtanácsadója Ahhoz, hogy a Fourcardinal Tanácsadó Kft. és a Danubia Pharma Kft. történetét megértsük, először is meg kell ismerkednünk Orbán Viktor jelenlegi és egykori főtanácsadóival. Közülük többek neve ismerős lehet, ilyen Bakondi György vagy Tarlós István. De van köztük egy olyan szereplő is, akiről ugyanez nem mondható el, hiába segíti már nagyon hosszú ideje Orbán Viktor munkáját, a nyilvánosság alig ismeri. Rahói Zsuzsannáról van szó.
Rahóiról az első sajtófeljegyzés 2000-ben, tehát 23 évvel ezelőtt született meg, az első Orbán-kormány alatt. Akkor a kormány egyik államtitkárságának külpolitikai főtanácsadójaként hivatkoztak rá. Néhány évvel később, még szintén az első Orbán-kormány alatt lett magának a miniszterelnöknek a külpolitikai tanácsadója.
Rahói Orbán 2010-es nagy visszatérése után is fontos szerepet vállalt. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy a miniszterelnököt szinte minden fontosabb tárgyalásra elkísérte, ott volt például azon az uniós közgyűlésen, amikor kiderült, hogy a Fideszt kvázi kizárják a Néppártból. Elkísérte a miniszterelnköt Helsinkibe is, az EPP kongresszusra 2018-ban. Ahogy akkor is ott volt, amikor Rómába ment Silvio Berlusconival egyeztetni. Három út persze nem út, mondhatnánk, ami igaz is: ennél jóval több. Korábban az RTL kérte ki a KKM-től Orbán Viktor repülős utazásait, és arra jutottak, a delegációk szinte állandó tagja a külpolitikai tanácsadó.
És ha ez nem lenne elég: éppen Rahói volt az, akit Orbán Ráhel társaságában fotózott le Németh Dániel, amint Orbán lánya a török oligarchával, Adnan Polattal ebédel. Rahói tehát nemcsak a hivatalos utakon volt jelen a miniszterelnök életében, a kép legalábbis arra utal, hogy a családdal is jó kapcsolatot ápol.
Rahói közben a céges világot messzire elkerülte, vállalkozás az elmúlt két évtizedben egy sem volt a nevén, cégvezetői pozíciót nem vállalt. Nem úgy egyik fontos kapcsolata, aki viszont a 2000-es évek eleje óta próbálkozott szinte mindennel – sokra mégis csak a covid-biznisszel vitte. A Szegi-család Szegi Ildikóról van szó, aki a Válasz Online díjnyertes cikke szerint Rahói bejáratott civil kapcsolata: egy alapítványban vállaltak közös szerepet, amelyet Rahói alapított, Szegi pedig az egyik kurátori szerepet kapta meg.
A Szegi-család és a kormány kapcsolata, akárcsak az Európa Ázsia Kft.-jé, a kereskedőházakkal indult: a Szegi-család cégei arra kaptak megbízást, hogy állítsanak fel és üzemeltessenek kereskedőházakat Peruban, Kubában, Egyiptomban és a Karib-térségben.
És hogy miért pont a látszólag külföldi üzleti körrel nem rendelkező Szegiék nyertek? Amellett, hogy Szegi Ildikó személyében a család már akkor Orbán Viktor külpolitikai főtanácsadójához kötődött, talán az sem volt elhanyagolható tény, hogy ezekben az években az egyik nyertes Szegi-cégben, egészen pontosan a Fourcardinalban, Rahói Zsuzsanna testvére, Tóthné Rahói Judit lett az ügyvezető.
A kereskedőházakkal megkereshető havi néhány millió forint viszont csak csepp volt a tengerben Szegiéknek. Az igazán nagy üzletet végül a covid hozta meg, és amikor azt mondjuk, hogy igazán nagy, akkor nem túlzunk. 2020-ban ugyanis Szegiék egy egészen más ligában térhettek vissza a közpénzek közelébe: a Fourcardinal a vírus elleni védekezésben összességében majdnem 50 milliárd forintnyi megbízást húzott be.
Az ebből származó haszon nagy része viszont végül nem Szegiéké lett. Ugyanazon a napon ugyanis, amikor a KKM-el aláírták az első szerződést, arról is döntöttek, hogy a keletkező nyereség ⅞-ad részét inkább odaadják másnak.
Hivatalosan ez a következőképpen nézett ki: az addig főként családi érdekeltségként működő Fourcardinalba a szerződés aláírásának napján új partnerek érkeztek, a társaságnak lett egy anyavállalata, az SRF Silk Road. A papírok szerint pedig az osztalék majdnem 90 százaléka innentől már nem a főtulajdonos Nagy Beatrixot (Szegi Ildikó lányát), hanem ezt a céget illette meg. Szeverényi és társai
A Szegiékhez beszegődő cég vezetőjét Szeverényi Márknak hívják, aki eredeti foglalkozását tekintve nőgyógyász. Szeverényi Debrecenben végzett, de a pályát hamar elhagyta, és a gyógyszer-kereskedelemre állt át. Jelenleg is működő vállalkozása a Q Pharma, termékeik között egyaránt megtalálhatóak gombás fertőzések kezelésével kapcsolatos készítmények, magzatvédő multivitaminok, és egyéb nőgyógyászati fertőzések elleni gyógyszerek.
És ahogy Szegiék, úgy Szeverényi is igen magas kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik: egyrészt ő Szabó László volt külügyminiszter-helyettes, egyben a Mediaworks egykori vezérigazgatójának sógora. Másrészt ő a kapocs egy másik vállalathoz is, amely további 55 milliárd forintnyi megbízáshoz köthető.
A kormány nemcsak lélegeztetőket és védőeszközöket vásárolt, oltóanyagot is. Ezt minden esetben maga intézte, kivéve a kínai vakcinát, aminél közbeiktatott egy társaságot: a Danubia Pharmát, amelynek 55 milliárd forintot adott oda az oltóanyagért.
Bár a Danubia Pharmánál kínosan ügyeltek arra, hogy még véletlenül se derüljön ki, hogy kik a valódi tulajdonosai, a sajtó egymás után hozta nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy ez a cég is Szeverényiékhez tartozhat.
És még egy, általunk felfedezett kapcsolat: Szeverényi Márk régi üzlettársa, Dr. Vámosi-Nagy Zsolt nemrégiben kvázi a nevére vette a Danubia Pharmát. A Danubia Pharma anyavállalatának végső tulajdonosa két magántőkealap (Fidenza és Grado), az egyik kezelését pedig nemrégiben Dr. Vámosi alaptőke-kezelő cége vette át.
És hogy mi lett magukkal a cégekkel? A Fourcardinalt felszámolták, a Danubia Pharma pedig beolvadt az anyavállalatába. Jöttek, láttak, eltűntek – nem kevés pénzzel. A Fourcardinalból 15,9 millárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, a Danubia Pharma üzletei után pedig 5 milliárd forintot. Ez 21 milliárd forintot jelent.
Az ügyekkel kapcsolatban végül több feljelentés is született, a Danubia Pharmával kapcsolatos beszerzés kapcsán például Tényi István tett bejelentést, a TMT Technics gépe miatt pedig Hadházy Ákos. Mindkét feljelentést elutasították, büntetőjogi következménye tehát egyik ügynek sem lett.
Comments