A hatalom »gonoszság(a) kísérlet arra, hogy egy ember az egész világra ráerőltesse az akaratát. Ez mások bocsánatkérésre kényszerítése kamerák előtt, a hűségnyilatkozatok és pazarló rituálék« világa, ahol templomi kegytárgyakat is politikai amuletté változtatnak. »Egyetlen igazi hitvallásuk a főnök iránti hűség, a parancsok végrehajtása és a bűnözői "becsületkódex" szabályainak betartása.« [...] A »rezsim rendkívüli intézkedései kezdettől fogva a "veszély" szintjének tudatos fokozását jelentették, ami szükséges volt az ellenőrizetlen hatalom igazolásához«.
Fájó aktualitás. Az idézet Maxim Trudoljubov nekrológjából származik, bár első (és második) olvasásra is úgy tűnik, érvényessége messze túlmutat Oroszország határain és Navalnij sarkkörön túli börtönben való elsorvasztásán.
🚨 Putyin hatalma halottakkal szegélyezett. Alekszej Navalnij és családja, illetve stábja üldöztetése bő egy évtizede indult, ami során fokozódott az erőszak és a joggal való visszaélés az orosz hatóságok részéről. Ennek a folyamatnak a tragikus végkimenetele nem lehetett más, mint Navalnij halála. Hogy a politikai ellenfelek az életükkel játszanak, az nagyon hamar kiderült a Putyin-rezsimben: Anna Politkovszkaja oknyomozó újságírót 2006-ban lőtték agyon, de már 2003-ban moszkvai háza előtt kivégezték Szergej Juscsenkov liberális politikust, és emlékezetes volt Litvinyenkó 2006 novemberi polóniumos teája Londonban. 2009-ben Natalia Esztemirova emberjogi aktivistát Groznijban rabolták el és ölték meg, Borisz Nyemcovot a rendvédelmi erők éves ünnepnapján a Kreml mellett lőtték agyon, miközben egy moszkvai befolyásolási műveleteket összegző jelentésen dolgozott ellenzékiként.
Nemcsak az orosz határokon belül, hanem azokon kívül is több áldozatot szedett az orosz szolgálat és bűnözőhálózataik. Bécstől Kijevig (emlékszünk Juscsenkó arcára a mérgezési kísérlet után?), Londontól Berlining és Dubajig terjed a lista, ahol lecsaptak. Egy másik, még hosszabb gyűjtés itt.
Sz. Bíró Zoltán a pénteken a Hősök terén készült Partizán-interjújában említi, hogy jelenleg több politikai fogoly van Putyin Oroszországában, mint a Szovjetunió utolsó éveiben. Ezt azért érdemes ízlelgetni, hogy lássuk, mivel is áll szemben Európa.
Jó kérdés, hogy az ellenzékét és a szabad sajtót mindenféle korlát nélkül gyilkoló állammal és vezetőjével miért bánt szuper kesztyűs kézzel a Nyugat többsége még a 2014-es krími annexió után is: az üzleti érdekek megint emberéletekbe kerültek, de a politikai kockázatok eközben csak nőttek, ahogy azt végül az Ukrajna elleni 2022-es teljes invázió sajnos igazolta.
💰 Ami velünk marad. Navalnij antikorrupciós munkája – az orosz lehetőségekhez képest különösen – kiemelkedő volt: 2017-ben Medvegyevről közölt tényfeltáró videót, amely tüntetéshullámhoz vezetett. 2021-ben, miután a novicsokkal (katonai idegméreg) történt mérgezési kísérletet túlélte és németországi kezeléséről visszatért az orosz földre, bemutatták online a “Putyin palotája” című dokumentumfilmet, amely az orosz elnök elképesztő ingatlankomplexumát, vízidiszkóját, a projekt finanszírozását részletezi.
Eközben már masszívan zajlott Navalnij üldözése. Testvérét, Oleget, céges ügyeikhez kapcsolódóan 3,5 év börtönre ítélték, 2018-ban szabadult. Alapítványa irodáit rendszeresen felforgatták a hatóságok, őt magát követték, zaklatták, tüntetésekről bevitték.
A politikai karrierjét mindig meggátolták: nem jegyezték be elnökjelöltnek, vagy a vidéki városban éppen a kampányfellépése idején hastáncbajnokságot hirdettek a főtér másik felére. (Mindszenty bíborosnál trágyalevet locsoltak a hívekre… a szovjet módszertani kézikönyv nem sokat változik.)
2021-ben hazatérésekor a gépét egy kis reptérre irányították, hogy az őt váró tömeget elkerülve rögtön őrizetbe vegyék a hatóságok. Azóta még több ügyben elítélték, és egyértelműen látszott, hogy a hatóságok célja az elsorvasztása: folyamatos magánzárkáztatás, a novicsok mérgezés után bár talpra állt, további kezelését ellehetetlenítették, majd jött a “Sarki Farkas” büntetőtelep.
Életéről dokumentumfilm készült.
Navalnij a halála esetére szóló üzenetet is megfogalmazott: “Nem szabad feladni. Ha úgy döntenek, hogy megölnek, az azt jelenti, hogy hihetetlenül erősek vagyunk. [...] A gonosz győzelméhez csak az szükséges, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit. Szóval ne legyetek tétlenek".
🪆 Ami diktatúrának látszik, az az is. Valaki akár ellenzéki, akár kormánypárti, sehogy sem érezheti magát biztonságban Oroszországban, hiszen ha Putyin veszélyesnek ítéli, bármikor kieshet az ablakon, lezuhanhat repülőgépe vagy épp emigrálás után is kivégezhetik.
Ezt a rendszert Putyin 1999 szilvesztere óta építi. Az alkotmánymódosítás után hivatalban maradhat még két további ciklusra, amelyet hatévesre emeltek, tehát akár 2036-ig. Ezzel az időtartammal Sztálint is megelőzné.
Az ellenséges oligarchákkal való leszámolás után a saját oligarcháinak kiépítése, az ország “részvénytársaságként való működtetése”, a titkosszolgálatok és a maffia összefonódása segíti a hatalom megtartásában, illetve az erőszakszervezetek alapos ismerete, ahonnan ő maga is jön.
Bárki el tudja képzelni Európában, hogy az orosz elnök a “barátja” vagy “szövetségese”? Mit gondolt a sok német, olasz vagy épp osztrák vezető, akik orosz cégek felügyelőbizottságában kötöttek ki? Európa több vezetőjének súlyos felelőssége van abban, hogy Putyin hatalmának megszilárdítását közvetve vagy közvetlenül támogatta, ami most újabb politikai gyilkossághoz vezetett, a sokadikhoz, egy két éve zajló háború mellett.
Navalnij testvére épített egy magánzárka-replikát aszerint, ahogy azt Alekszej leírta.
🇮🇩 Van baj máshol is. Az indonéz választás szereplői meghazudtolnának egy House of Cards évadot. Nyert a kifutó elnök, a Joko Widodo által is támogatott Prabowo Subianto. Ő nem más, mint a korábbi diktátor, Suharto veje, egykori tábornoka és számos feltáratlan emberjogi atrocitás vádlottja. Korábban Jordániába menekült az elszámolás elől. A végső csavart az adja, hogy Widodo ragaszkodott fia alelnökké nevezéséhez, amiért az alkotmánybíróság gyorsan hozott egy határozatot, hogy eltérhessenek a 40 éves korhatártól a 36 éves fiú javára.
Subianto a fiatalokat célozta meg kampányában: AI segítségével fiatalította meg magát több videóban, illetve számos macskás-cukis fotóstreammel tolta meg népszerűségét, rendes öreg bácsinak beállítva imázsát. A választók fele 40 évnél fiatalabb, már nincs személyes emlékük a Suharto-korszakról.
Az idősebb, kritikus generáció egy részét pedig úgy tudta megszólítani, hogy AI-val feltámasztva még egy (az amúgy halott!) Suharto általi támogatóvideót is összekalapáltak.
Lefordítva magyar körülményekre: a halott Kádár János mondana támogató AI-beszédet veje, egy 56-os véreskezű tábornok mellett, akinek Orbán (csak) úgy adja át a hatalmat, hogy fia (lánya) az alelnök. Rövid videó az AI-anyagokkal itt.
Subianto a cicájával.
🇵🇰 A katonaállam. Az AI-val élt az ellenzék fő jelöltje Pakisztánban, ahol szintén most tartottak választást. Imran Khan egykori krikettbajnok börtönből nézte végig a pártja maradékának kampányát, mert régebb óta különböző vádakkal becsukták, hogy még a választást megelőző héten újabb három ügyben végül 35 évvel megtolják ítéletét (többek közt például egy olyan ügyben, hogy legutóbbi házassága alkalmával a kötelező 6 hónapot nem várta ki új felesége az elhunyt férje után). Több mint 150 vádponttal áll szemben.
Shebaz Sharif volt a fő kihívója, aki 2022-ben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta Khant. Pakisztánban az nyerhet választást, akit a katonaság támogat. Úgy is szokták mondani a kritikusok, hogy itt nem az államnak van katonasága, hanem a katonaságnak állama. Shebaz testvére, Nawaz a Panama Papers nyomán lett eltiltva közügyektől, ő is miniszterelnök volt korábban. Shebazt 2019-ben még 27 ingatlan ügyében vették elő korrupció miatt, hogy végül 2022-ben épp időben felmentsék, és miniszterelnök lehessen.
Khan AI-videókkal érte el a pakisztáni nethasználókat, és pártja bár győzött a választáson, többséget nem szerzett, míg Shebaz Sharif és koalíciós partnere több képviselői helyet gyűjtöttek, igaz, a vádak alapján nem kevés választási csalás mellett.
Hogy teljes lehessen a kép: a börtönből Khan egyébként a saját miniszterelnök-jelöltjének az egykori diktatórikus pakisztáni elnök unokáját nevezte meg.
📰 Az Ukrajna elleni teljes invázió közelgő évfordulója kapcsán nézzük a megmaradt biztató jeleket.
Az USA Kongresszusa meglepő gyorsasággal és kétpárti módon elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból egyoldalúan, legfeljebb a Kongresszus egyetértésével. Erre Trump NATO-ellenes kommentje kapcsán volt szükség.
Ursula von der Leyen a hétvégén a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) bejelentette, hogy ha újabb mandátumra kap felhatalmazást az Európai Bizottság élén, akkor lesz egy védelemért felelős biztos a kabinetjében, amely alapvetően egy közép-európai jelöltnek járna. Eközben a CDU megerősítette, hogy UVL-t indítják biztosjelöltnek, március elején erről a Néppárt is dönthet, így válhat majd Spitzenkandidattá. A védelmi iparról valószínűleg majd többet fogunk hallani a kampányában, mint a Green Dealről.
Az MSC-n Zelenszkij álló ovációt kapott, de abból még nincs lövedék. Viszont a dán miniszterelnök bejelentette, hogy a teljes hazai tüzérségét hajlandó átadni záros határidőn belül Kijevnek. Julia Navalnaja férje halála napján megjelent az MSC-n és emlékeztette a vezetőket, hogy Putyin személyében kivel is állnak szemben. Azóta kiderült, hogy folytatni készül Alekszej munkásságát.
Az írek tavaly leállíttatták az orosz nagykövetség felújítási munkáit Dublinban: erős gyanú merült fel, hogy egy nagykapacitású lehallgató állomást is telepített volna az orosz szolgálat az ír fővárosba, elképesztő pincerendszerrel. Most a beérkező orosz diplomaták számát is korlátoznák.
🇭🇺🇸🇪 Én elmentem a vásárba fél pénzzel. A magyar miniszterelnök évértékelő beszédében arra utalt, hogy még februárban megszavazhatja az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozást. Arcmentésnek egy svéd–magyar hadiipari megállapodás készülhet a háttérben, Grippenekkel megfűszerezve, amely okán hétfőn már bejelentette a svéd miniszterelnök, hogy mégis eljön Budapestre.
Az egyelőre nem világos, hogy miért is kellett volna a NATO-tagsággal ennyi ideig zsarolni Stockholmot egy kölcsönösen előnyös üzleti szerződésért, így alighanem csak egy egyszerű újrakeretezése zajlik annak a ténynek, hogy Budapest egyedül maradt a svéd obstrukcióban a vártnál gyorsabb török ratifikáció után.
Az is megérne egy misét, hogy vajon a Grippen-hosszabbítás sikerként való tálalása nem egy másik mentés-e: hiszen a lengyeleknek, a cseheknek és a románoknak is az amerikai F–35-ösből juthat.
👹 Kevésbé jó hírek a múlt hétről:
A magyar kormány részéről nem ültek le az amerikai kongresszusi delegáció tagjaival, így a küldöttek ellenzéki politikusokkal és civil szervezettel beszélgettek. A 444 kiszúrta, hogy ehhez képest a kínai közbiztonsági miniszter megállapodott Pintér Sándorral rendészeti együttműködésről és hasonlókról Budapesten.
Az amerikai delegáció sajtótájékoztatója David Pressman nagykövettel.
A magyar álláspontra várnak Brüsszelben a 26-ok, hogy kiderüljön, mi szükséges ahhoz, hogy a háborús évfordulóra tervezett 13. uniós orosz szankciós csomagot Budapest is támogassa.
A német gazdasági miniszter, a zöldpárti Habeck szerint az ország gazdasága “drámaian rossz” állapotban van. Akadozó növekedés, magas energiaárak, drága átmenet nehezítik a német vállalkozók életét. A Kínába érkező német tőke rekord 12,7 milliárd dollárt ért el – akkor, amikor a tőke egyébként elkezdett nettó kifelé áramlani az ázsiai országból.
Robert Fico kísérletéről, hogy Tibor Gaspart nevezze ki a titkosszolgálatok élére, pár levéllel ezelőtt írtunk. Végül Čaputová államfő jelezte, hogy nem nevezné ki. A megoldás? Fico terve, hogy Gaspar fiát, Pavelt ülteti ugyanabba a székbe, aki egyébként saját apja arcát tetováltatta karjára.
Ausztria orosz gázfüggősége a háború második szakasza óta 80%-ról 98%-ra nőtt. Ahogy a felelős miniszter fogalmazott: “a diverzifikáció nagyon lassan halad”.
A három katonai vezetés alatt álló száhel-övezeti állam akár konföderációba tömörülne: Mali, Burkina Faso és Niger vezetői fontolgatják a lépést, amely kedvezőtlen fejlemény lenne az euroatlanti befolyásra nézve.
Are there bad roads in the usa? https://immigrant.today/usa/7856-o-plokhikh-dorogakh-v-amerike-est-li-plokhie-dorogi-v-ssha.htm#google_vignette