Sziasztok!
Ahogy az lenni szokott, begyorsul az év vége felé a világpolitika és mindjárt indul a COP28 klímakonferencia. Ehhez jön az egyelőre elég titkozatos új kínai megbetegedési hullám, amiről nem sokat tudunk, bár a (már Covid alatt is Kína-pártisággal vádolt) WHO szerint nem új patogénről van szó. Na de mi van ezen kívül?
🇳🇱 Hága színeváltozása. Megnyerte a holland választást Geert Wilders, 20 hellyel többet szerezve, mint két éve. Timmermans progresszív koalíciója 8 hellyel szerzett többet, Rutte korábbi kormánypártja pedig tíz helyet vesztett a 2021-es választásokhoz képest. Ahogy a lenti ábrán is látszik, a holland parlamentbe 15 párt jutott be, tehát Wildersnek is több koalíciós partnert kell levadásznia, hogy meglegyen a kormánytöbbség. Az első vadásza – “scout”, merthogy ez ott hivatalos funkció – már hétfő estére le is mondott. Eddig sem volt kizárt, hogy 6-12 hónapig tárgyaljanak majd, de az első jelek alapján nem lesz gyors a kormányalakítás.
Ezért még van bőven idő felkészülni egy esetleges Wilders-kormányra, amelynek partnerei is irányt szabnak majd (jobban, mint pl. Fico két koalíciós társa).
Arról azért emlékezzünk meg, hogy az orosz szinten is ultranacionalistának számító Czárgrád (Tsargrad) csatorna – több “Z-csatornával” együtt – örömmel ünnepelte Wilderst, mint oroszpárti politikust. Nem véletlen: Wilders 2018-ban moszkvai útján szankció alatt álló politikusokkal is találkozott, illetve elkerülte Zelenszkijt, amikor Hágába repült idén májusban (inkább egy másik programra ment).
A hétvégén sikerült beszólnia a palesztinoknak is, mondván, hogy mind költözzön Jordániába.
Aligha tartja meg a Nexit-referendumot, viszont ukránoknak nem adna pénzt, sem F-16-osokat, bár az ügyvezető kormány még a választások előtt betett 2 milliárd euró támogatást a 2024-es holland költségvetésbe.
Az Unió kapcsán sem a bővítést, sem a mélyítést nem támogatja, és Hollandia – mint harmadik legnagyobb befizető – esetleges megingása a költségvetésen is hagyhat nyomot. De még egyszer: várjuk ki a végét!
🇺🇳 COP28. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) arra jutott egy friss jelentésében, hogy a 2015-ös párizsi klímacél eléréséhez (a hírhedt 1,5 fok) az évente az olaj- és gáziparba befektetett 800 milliárd dollárt 2030-ra meg kéne felezni, és az iparági szereplők kibocsátását 60%-kal korlátozni. Ehhez képest a COP28-nak helyszínt adó ország vezetői azzal buktak le, hogy a klímacsúcs mentén 15 országgal fosszilis energiaexportról szóló tárgyalásokat is lezavarnának. Bár a COP26-on megígérték az országok, hogy kivezetik a kontraproduktív fosszilis állami támogatásokat, IMF adatok szerint ez 2 ezer milliárdról 7 ezer milliárd dollárra nőtt (köszönhetően az energiakrízisnek). Tehát visszaléptünk, nemhogy előre.
A 22-es csapdája. Eközben az Európai Központi Bank erősen küzd a zöld hitelezéssel, hiszen ebben a kamatkörnyezetben ez nem lesz egyszerű. Ha viszont nem nőnek a klímareziliencia- és adaptációs befektetések, akkor előbb-utóbb a hagyományos iparágak kitettsége fog megugrani, és az vezethet pénzügyi krachhoz.
Az EU várhatóan december elején a COP28-on jelenti be a kritikus nyersanyag klubját (CRMC), amely alapvetően a kitermelés növelését célozza erőforrásgazdag harmadik országokban. Kínát ugye nem hívták, de az USA sem biztos, hogy tag lesz, míg a BRICS-tag Dél-Afrika visszautasította a meghívást.
Egyelőre úgy tűnik, hogy Biden nem megy el a COP28-ra, és Hszi sem.
👠 Feminicide. November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Nem sikerült méltóképpen, az emberiség itt is topog egy helyben.
A Washington Post megrázó riportot közölt az október 7-i izraeli terrortámadás során elkövetett brutális nemi erőszakról. Különösen annak fényében, hogy ez a Hamász vallási vezetői szerint haram, vagyis tiltott dolog, mégis a megtámadott csoport megszégyenítésének egyik kikoptathatatlan eszköze a csoportos háborús nemi erőszak. (Ukrajna szintén ezt szenvedi el: az ENSZ szeptemberben ezt megerősítette.)
Olaszországban újabb eset indította be a társadalmi reakciót: egy 22 éves páduai nőt egykori barátja gyilkolta meg brutálisan. A hétvégén több városban megemlékezés és tüntetés zajlott. Meloni miniszterelnök-asszony lépéseket ígért.
Franciaországban a közelmúltban két esetben is az apa végzett kislányaival, a hétvégi elkövető bőven ismert volt a hatóságok előtt, legutóbbi büntetése letöltése után mégis egyedül maradhatott három, 4-11 éves lányával, akiket kivégzett.
Az etióp polgárháború idei, legújabb szakaszában közel 100 ezer nőt erőszakolhattak meg, akiket most családjuk kitaszít, “tisztátalannak” tartva őket.
Nem folytatom a sort, sajnos lehetne a magyar példákat is sorolni. Tegyünk a környezetünkben azért, hogy megváltozzon ez.
🇰🇵 Ázsiai szövetségek. Miközben Észak-Korea éppen felmondott egy 2018-as katonai egyezményt a déllel, és az oroszok segítségével kémműholdat lőtt fel, egy újabb érdekes közeledési kísérletet láthattunk. A kínai külügyminiszter találkozott japán és dél-koreai kollégájával, amire már 2019 óta nem került sor, és a kínai–japán bilaterális párbeszéd újraindításában is megegyeztek.
🇿🇦 A BRICS-országok és meghívottjaik (akik elvileg majd tagok lesznek 2024-től) virtuális csúcsot tartottak a gázai konfliktus kapcsán. A jó hír, hogy nem sikerült közös deklarációt kiizzadniuk, mivel nem értenek egyet számos alapvető kérdésben.
Putyin tűzszünetet szorgalmazott (és persze az USA számlájára írta az egészet), Hszi óvott a konfliktus kiterjedésétől, India miniszterelnöke be sem jelentkezett a videóhívásba (!), míg Dél-Afrika már a Nemzetközi Büntetőbíróságnál is feljelentette Izraelt és a követsége bezárására készül. Lula brazil elnök – aki nemsokára Berlinbe utazik – a humanitárius katasztrófáról beszélt, de nem ejtette ki a népirtás szót.
🇮🇱 🇵🇸 Kanyarodjunk rá Gázára. Az 50 túszért 150 palesztint engednek ki izraeli börtönökből, és napi 300 segélyszállítmányt a Gázai övezetbe. A kiengedett palesztinokat Ciszjordániában óriási népünnepséggel várták, ami egy pofon az Abbász-féle Palesztin Hatóságnak a Hamásztól. Utóbbi még Tel-Aviv felé is üzent azzal, hogy vasárnap a túszokat Gáza városban adták át, amelyet elvileg az IDF már körbekerített, Netanjáhú pedig jól meg is látogatta az ott állomásozó erőket. Ciszjordániában pedig agyonvertek három palesztint a helyiek, akikről azt gondolták, hogy Izraelnek dolgozó besúgók.
A tűzszünet a hírlevél zárásakor meghosszabbításra állt, akár 48 órával, ami további két tucat túsz szabadon engedését jelentheti. A CIA igazgató is láthatólag dolgozik a hosszabbításon.
A Times of Israel összefoglalója szerint a Hamász idén áprilisra tervezte az eredeti támadást, csakhogy akkor az IDF hírszerzői szimatot fogtak és emeltek a készültségi szinten, ezért lefújták azt. Utólag ez is segíthette a későbbi akció sikerét: a hamis riasztásként elkönyvelt áprilisi alkalom csökkentette az izraeli éberséget, miközben minden héten rendszeres, kisebb incidenseket rendeztek szombat reggelenként a gázai falnál, hogy fokozzák a bealtatást.
Ez sem sikerült egyébként a terepen lévő hírszerzők szintjén, akik állítólag hónapokkal ezelőtt megmutatták már feletteseiknek az október 7-i forgatókönyvről megszerzett leírást, ám a döntéshozók nem hitték el, hogy a Hamász a kapacitással is – és ne csak a szándékkal – rendelkezne.
🇺🇦 Orosz támadások. A gázai hétvégi tűzszünet éles kontrasztban állt az ukrajnai fordulattal. Kijevet és több nagy várost súlyos dróntámadás ért, bár az ukrán hírek szerint a 75-ből 71-et sikerült elhárítani. Az oroszok célja újfent az energetikai és kritikus infrastruktúra téli támadása. Ahogy a tél várhatóan leállítja – de bizonyosan lassítja – a nagyobb szárazföldi műveleteket, a légitámadások szerepe felértékelődik. Az oroszok Tatarsztan területén havi 6000 drónos gyári kapacitást építenek ki, az ukránok szintén belefogtak a külföldi gyártók behálózásába. Mindez az elektronikus hadviselést hajtja, amelyben az oroszok jól állnak.
Az oroszok eközben szimbolikus módon feltették Andy Stone-t, a Meta szóvivőjét egy körözési listára. Zuckerberget már 2022-ben kitiltották Oroszországból (nem mintha tervezett volna ott nyaralni), a Meta pedig a terrorista szervezetek listáján szerepel.
Lavrovék továbbra is blokkolnak mindent az EBESZ-ben, kézzel-lábbal akadályozva, hogy Észtország vehesse át a rotációs elnökséget jövőre, helyette Máltának lesz kénytelen átadni a jogot. Az 57 tagú szervezet a költségvetését sem tudja elfogadni, mert minden konszenzusos, Moszkva pedig mindent vétóz.
Hétfőn reggel egy Bild-cikkben érdekes berlini szivárogtatás látott napvilágot. Míg tavaly ilyenkor még a páncélosok átadásáról szólt a vita, eszerint a cikk szerint Scholz és Biden az ukránokat tárgyalásokra ösztökélné (kényszerítené?). A szivárogtatás alighanem egy koalíciós harc része, nem kész tervekről van szó; és azt is hozzá kell tenni, hogy jelenleg Putyin érdeke az, hogy megvárja, Trump lesz-e az elnök, mert tőle “jobb” alkura számít, mint Bidenéktől, tehát hiába akarna Kijev tárgyalni, az orosz oldal aligha lenne őszintén nyitott.
🧱 Határzárak. A finn határon folytatódott az oroszok által odaszállított migránsokkal okozott krízis. Finnország jelezte, akár az összes határátkelőjét lezárja, ha szükséges.
A lengyeleknél hetek óta tart a kamionosok egy csoportjának sztrájkja az ukrán határon, iszonyatosan lelassítva az átkelést, lényegében minimálisra szorítva azt. Hivatalosan a szállítási kvótákon megy a rugózás, de Jaanika Merilo, a téma egy kiváló szakértője felhívta a figyelmet, hogy az egyik fő sztrájkfelbújtó Rafal Mekler, aki véletlen a Konfederacija nevű ukránellenes párt lublini vezetője, 2015-ben a krími annexió elismeréséért állt ki és mindig oroszpárti volt.
Két ukrán sofőr már halálra fagyott várakozás közben.
A határok kapcsán: a törökök még mindig nem engedik be a svédeket a NATO-ba, sőt, hiába járt nemrég amerikai delegáció Ankarában (hiszen sokszor úgy látni, hogy Erdogan egyik feltétele a svéd igenhez az amerikai vadászgépek exportengedélye lehet), most bejelentkeztek a Eurofighter Typhoon gépekre, ezzel is mozgásteret teremtve.
Az oroszok pedig alagutat építenének a kínaiakkal a Kercsi-szoros alá, mert félnek, hogy a hidat előbb-utóbb csak leszedik az ukránok.
Orbán Viktor és Charles Michel tárgyalása, Bóka Jánossal középen.
🇭🇺 Heti sasszé rovatunk. A magyar miniszterelnök elérte, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Karmelita kolostor egykori épületébe látogasson. Orbán a decemberi döntéshozó csúcsokon az ukrán bővítés, az ukrán kifizetések és az uniós költségvetés felülvizsgálatának blokkolásával fenyeget, erre keresték a megfejtést, bár érdemi eredményekről egyik fél sem nyilatkozott.
900 millió eurós magyar kifizetést javasol a Bizottság, amelyről a Tanácsban még a tagállami minisztereknek kell végső döntést hozni, a REPowerEU előleg jogcímén (ugye az egyetlen jogcím, ahol a jogállamisági stb. feltételeknek nem kell megfelelni). December közepéig tehát megy a szájkarate, a víz alatti mogyorózás és nyílt színi üzengetés, ne lepődjünk majd meg semmin.
A Német–Magyar Fórumot lemondta a német oldal, egész pontosan csak “elhalasztotta”, amíg nagyobb civil részvételről nem tudnak gondoskodni. Ezzel szemben Orbánt örömmel fogadta a svájci radikális párt és lapja a múlt héten, ahol beszédet is mondott.
Orbánt meghívta Milei leendő argentin elnök a felavatására. Kína is belekeveredett Milei ígéreteibe, egyelőre igyekeznek a nyitottságukat hangsúlyozni, bár a jelölt korábban kritizálta őket.
Szijjártó a karabahi újjáépítés okán tett látogatást Azerbajdzsánban, folytatva a közös uniós politikával szembeni magyar kapcsolatépítést. De nemcsak Brüsszellel szemben, hanem egyik saját államtitkárságával szemben is: a hegyi-karabahból elűzött 100 ezer keresztény úgy látszik, nem esik az üldözött keresztényeket megsegítő államtitkárság hatáskörébe. Szelektív az értelmezés, de ez nem olyan meglepő, sem ezért, sem ezért.
📖 Pár olvasmányjavaslat a téli hétvégére:
Az angol “hang out” kifejezés kapcsán: When did you last hang out?
A qubit összefoglalója az AI őrület / Sam Altman OpenAI CEO jövés-menése apropóján.
Az egyik amerikai think-tank írása: “Rémálom: Ha Ukrajna veszít”.
Köszi, és tényleg nemsokára jövünk a podcastokkal!
Comments