Eltűnt pénzek, véres pénzek | Heti Feledy

Sziasztok! Miközben nyaraltunk, átalakult a magyar közigazgatási struktúra: a távozó Varga Judit igazságügyminiszter portfólióját feldarabolták, így Bóka János EU-s ügyekért felelős miniszterré léphetett elő még júliusban. Régóta a miniszterelnök serpájaként szolgál, vagyis az uniós tárgyalásait előkészítő kormányzati felelős, úgyhogy most lényegében csak egy láthatóbb posztot kapott az eddigi munkájához. Bóka életrajzával sokan foglalkoztak, hiszen mégiscsak az SZDSZ-től az Információs Hivatalon át vezetett útja a mostani székééig. Ő látogatott Navracsics Tiborral együtt Brüsszelbe a múlt héten a jól ismert Karmelita vs. Brüsszel saga következő felvonásában, vagyis hogy megválaszolja:

mikor jut Magyarország uniós forrásokhoz?

🇪🇺 A helyzet nem egyszerűsödött sokat az elmúlt fél évben. Míg az Európai Bizottság azt várja, hogy a magyar kormány mindhárom eljárásban teljesítse a vállalásait, és azután fizetne bármit is, addig a magyar diplomácia azon dolgozik, hogy egy kis teljesítésért cserébe már jusson egy kis forrás.

• A jogállamisági feltételességi eljárás, az újjáépítési alaphoz (RRF) kapcsolódó szupermérföldkövek és a horizontális feljogosító feltételek (HEC) az a szentháromság, amelyből a brüsszeli olvasatban nem lehet csak részteljesítést nyújtani.

• A magyar oldalon az Erasmus-pénzeket szeretnék ebből kiemelni, és külön kezelni.

• A magyar kormány alighanem be fogja dobni fenyegetésnek a megfelelő vétókártyákat, ilyen a költségvetési felülvizsgálatban szükséges egyhangúság.

• Egyre kevesebb a céldátum a magyar oldalon, mondjuk nem csoda, mert ezeket lényegében eddig sem sikerült tartani. Navracsics szerint november végéig azért a modellváltó egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos ügyek megoldhatóak lehetnek.

• Szögezzük le: bizalmi válságról van szó, méghozzá a legmagasabb politikai szinten, nem pedig csupán technikai problémákról. És a magyar GDP több mint 3%-ának megfelelő támogatásról.

Bóka János, Navracsics Tibor és Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos a Berlaymont-épületben Brüsszelben. A tét nem kicsi.

Forrás: Navracsics Tibor Facebook-oldal

💶 Ha mégis valahol csurran-cseppen.Van rés a pajzson, mivel az RRF-ből utolsó percben megigényelt hitel után előleg járhat, amelyhez nem kell teljesíteni feltételeket! Gyévai Zoltántól, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójától idézünk: “(...) közel félmilliárd (480 millió) euróra – pozitív elbírálás esetén – a kormány akkor is ráteheti a kezét, ha nem felel meg a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében támasztott huszonhét kulcsfeltételnek, szupermérföldkőnek. Ez a kedvezmény azonban kizárólag a REPowerEU-ból fizetendő előlegre vonatkozik.”

A szomszédban folyó érdekes eseményekből választottam néhány olyat, amely fontos lehet a hazai közbeszédben is.

🇦🇹 Blutgeld. Egy kerekasztalbeszélgetés után, a nézői kérdésre adott (médianyilvános) válasz miatt alakult ki komoly diplomáciai pengeváltás Ausztriában. Martin Selmayr, Juncker egykori befolyásos brüsszeli embere immár az Európai Bizottság bécsi képviseletét vezeti. E minőségében azt merte mondani, hogy mivel Ausztria a gázszükséglete több mint 50%-át még mindig orosz forrásból oldja meg, véres pénzzel finanszírozza az orosz háborús gépezetet. Hogy ez 2023 őszén még mindig vihart okoz, az alighanem az osztrák „semlegesség” miatt van.

• Az osztrák kancellár még 2018-ban segítette, hogy az OMV és a Gazprom egy 2040-ig tartó gázszállítási szerződést írjon alá. Putyin maga is ellátogatott erre az alkalomra Bécsbe. A szerződések természetesen titkosak, de sejthető, hogy az OMV a kapacitásért fizet, akár lehívja, akár sem.

• Így Ausztria többet fizet az oroszoknak e kereskedés során, mint amennyivel Ukrajnát támogatja.

• Selmayrt beidézte az osztrák külügy, de a Bizottság is behívta meghallgatásra. A Bizottság történetének legfiatalabb szóvivője, Újvári Balázs, pénteken egyébként elítélte Selmayr szóválasztását.

• Ausztria tehát érzékeny az orosz kapcsolatára, kereskedelmi előnyökre diszkontálja semlegességét, és a Bizottság sem rest ehhez asszisztálni.

📹 FPÖ. Az osztrák belpolitikát szeptember elején a szélsőségesnek – és mindenképpen oroszbarátnak – tekintett Szabadságpárt (FPÖ) ifitagozatának (FJÖ) videója tartotta lázban. A videó alapvetően a szervezetet népszerűsíti, ugyanakkor kis fáklyás részek, illetve a Hitler által 1938-ban használt bécsi balkon felbukkanása kiverte a biztosítékot, arról nem is szólva, hogy a népességcserés összeesküvés-elmélet is előkerül. A fő kérdés ezek mögött itt is, mint mindenütt máshol a környékünkön, hogy az osztrák fiatalokat mi más tudja a radikális üzeneteken kívül elcsábítani. Ez utóbbira már nem sietnek annyira a válaszokkal a mainstream pártok, mint amennyire a kötelező elítélő nyilatkozatokkal. Íme a videó, érdemes megnézni, tanulságos. 🌊 3SI. Nem matematikai feladvány a 3SI, hanem egy lengyel regionális geopolitikai kezdeményezés rövidítése: 3 Seas Initiative, vagyis Három Tenger Kezdeményezés. Ez az a három tenger, amire a közismert magyar mondás is szeret hivatkozni, tehát Adriai-, Balti- és Fekete-tenger. A 12 országot összefogó platformnak Magyarország is tagja, 2015-ben indította Varsó és Zágráb közösen. Eddigi nagyobb találkozóin egyszer Trump, majd Biden is részt vett, és célja, hogy Kelet-Európa észak-déli infrastruktúráját egybekösse.

• A múlt héten Bukarestben találkoztak a tizenkettek, Iohannis román elnök jelezte, hogy Görögország lehet majd a 13. tag nemsokára, illetve Ukrajna és Moldova is társult tagok lesznek.

• Ez tehát még egy sikeres kezdeményezés a Bukaresti Kilencek biztonságpolitikai fókuszú csoportja mellett, amely Visegrádot lekörözve úgy tűnik, időszerűbb célokért, jó koalícióval küzd a megfelelő nemzetközi támogatottság megszerzéséért.

• Eközben Romániára orosz dróntörmelék hullott, és a Fekete-tengeren román-amerikai hadgyakorlat készül.

🇹🇷 Ankara is back. Újraindult a verseny az egykor ottomán ellenőrzés alatt álló Fekete-tengeri vizekért. Nem tudni, hogy az ukrajnai háború alakulásának fényében az orosz flotta meddig és hogyan lesz jelen, mindenesetre Törökország lelkesen bővíti jelenlétét. Ez mutatja is az orosz-török viszony kettősségét, igazi odi et amo.

• Egyre láthatóbb az azeri-örmény konfliktusban is az orosz térvesztés. Nemrég a moszkvai szövetségesnek tekintett Örményország miniszterelnöke történelmi mértékegységben is éles nyilatkozattal szólt be az oroszoknak: szerinte stratégiai tévedés volt az oroszokra bízni országa biztonságát. Ez még a Kreml reakcióját is kiprovokálta, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy a törökök újabb komoly befolyást szerezhetnek az oroszok puha kaukázusi altestén.

• Erdogan ügyesen építgeti vissza külpolitikáját, hiszen ehhez vegyük hozzá a Ciprus-körüli tengeralatti gázmezőket, a közel-keleti kapcsolatépítést (visszatérést), a múltkori hírlevélben érintett török energiaközpont aspirációt és vezetékeket, illetve a svéd NATO-tagság lebegtetését, mint nagypolitikai manőverezés részeit.

• Nem szólva arról, hogy ha már Erdogan az ENSZ-féle gabonamegállapodást nem tudta Putyinnal újraindítani Szocsiban a múlt héten, akkor azért Törökországon keresztül lehet, hogy 1 millió tonna orosz gabona átsurran.

🇸🇰 Lyuk a kerítésen. A szlovák-magyar határon fokozódik a menekültáramlás, ötszáz katonát vezényelt ki Ódor Lajos kormánya. A Telex helyszíni riportja is elég beszédes. A menedékkérők hihetetlen kapóra jöttek a szlovákiai parlamenti kampányban a szélsőséges pártoknak, így különösen a Fico vezette Smernek és a neonácinak tekintett Repubikának. Szakértők emlékeztettek, hogy Fico annak idején, 2006-ban, a magyar kampányba lépett be azzal, hogy az akkori ellenzéki Fidesz-gyűlés kapcsán terrorveszélyre figyelmeztetett. A hirtelen kitört menekülthullám időzítése pedig pont annak a Ficónak kedvez, akit a magyar kormányfő legszívesebben látna győztesként a választáson, holott nem éppen egy pártcsaládból jönnek (Fico elvileg szociáldemokrata).

Zachar Pál, Ipolyság város polgármesterének szeptember elsejei posztja elég árulkodó.

🇪🇸 Kisebbségi nyelvek. Nem várt új front nyílt az uniós kisebbségi nyelvhasználat terén. Ahogy írtuk a nyáron, Spanyolországban a választási meglepetést követően a jobb és a balos blokk végül azonos mennyiségű helyet szerzett a törvényhozásban, úgyhogy a mikropártok szavazataiért folyik a verseny. Ennek eredménye, hogy Pedro Sanchez miniszterelnök a katalán, a baszk és a galíciai nyelvek uniós szinten való hivatalossá tételével venné meg támogatásukat.

• Az unió 24 hivatalos nyelvet ismer, ezekre nem minden esetben könnyű lefordítani az összes dokumentumot (gondoljunk az ír vagy máltai nyelvekre), mert egyszerűen nincs elég jelentkező rá.

• Egy országon belüli kisebbség nyelvét behozni finoman szólva érzékeny politikai döntés, hiszen ez Párizstól (provanszál, baszk) Észtországig (orosz) felvetne kérdéseket.

• A spanyol uniós soros elnökség ráadásul már döntésre akarja ezt előterjeszteni, lényegében átugorva a konzultációkat, ami a szinte biztos bukás receptje az uniós diplomáciában.

🇮🇳 Miért G20 a G20? A G20 találkozóról sok rövid tudósítás megjelent, a hírlevél ezt szeretné kontextusba helyezni. A “Group of 20” egy későbbi amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner találmánya. Nem a 20 legnagyobb gazdaságot tömöríti (mivel például Dél-Afrika is benne van, amely 39. a sorban), hanem egy fejlődő és fejlett országok közti párbeszédre a 90-es években alkalmasnak tűnő országok listáját jelentette. Igazából 2008-tól, a pénzügyi válság óta lépett elő a diplomáciában, amióta az USA felkarolta, és éves találkozója komoly napirenddel bír. Mi történt a mostani csúcson Indiában? (Amellett, hogy csúnyán elfalazták vagy éppen lerombolták (!) az delegációk útjába eső nyomornegyedeket.)

• Hszi Csin-ping kínai elnök nem ment el, mert nem akarta az egyre ellenségesebb Modit ezzel legitimizálni, meg amúgy se ő lett volna reflektorfényben, azt pedig kevés pártfőtitkár viseli jól. A BRICS-ben otthonosabbnak érzi magát Peking, kérdés, hogy a G20-at szisztematikusan építi-e le és akadályozza majd a jövőben.

• Pedro Sánchez pedig nemcsak a koalíciós erőfeszítések miatt nem ment el, hanem azért is, mert elkapta a covidot.

• A végtelen hosszú zárónyilatkozatból itt Magyarországon annyi fontos, hogy Biden beígért egy Európát Indiával összekötő infrastruktúra-fejlesztő projektet. Ez az Út és Övezet versenytársa, bár az Unió is tett már erre bátortalan kísérletet a Global Gateway néven. India vezetésével pedig megalakult a Globális Bioüzemanyag Szövetség.

• Ukrajna kapcsán az eredmény, hogy egyáltalán lett nyilatkozat, de nem tudta még a washingtoni nyomás sem elérni, hogy meghívják Zelenszkijt egy videókonferencia-felszólalásra, és az ukránok Facebook-posztban korrigálták, hogyan kellett volna szólnia a nyilatkozatnak. Finom érdekesség, hogy a végül kiadott nyilatkozat letárgyalása – hiszen Kína és Oroszország is tagok – így is 300 kétoldalú találkozóba, 200 óra tárgyalásba és 15 vázlatba került.

• Emellett az Afrikai Unió tag lesz (eddig is meghívott volt), illetve erősítenék a multilaterális bankok szerepét (bár nem tudjuk, hogyan).

A G20 résztvevői Gandhi emlékművénél.

Forrás: G20 Facebook-oldal [https://www.facebook.com/g20org/posts/pfbid0AZU7u22rrqqRnKn3ukwgncF62GpwZ4bx86ri5mHJX1MeAWvoRH9WKy5Ywrh9ryNNl]

🇧🇷 A jövőre nézve. 2024-ben Brazília tartja a G20 találkozót, és Lula már most fogadkozott, hogy ott biztos nem fogják letartóztatni Putyint, úgyhogy majd jöhet (szemben ügye a mostani G20-al és a korábbi BRICS-talival, amelyeken nem vehetett részt).

Az egyik vacsorameghíváson Delhiben India helyett a Modi által gyakrabban használt, szanszkrit eredetű Bharat országnév szerepelt. Modiék – a brit gyarmati múlttól megszabadulandó – már utcákat és városokat is átkereszteltek, nem kizárt, hogy egyszercsak új földgömböt kell majd vennünk, mert már nem Indiának hívják majd a szubkontinens politikai entitását.

Néhány long-read ajánlat, ami már nem fért a hírlevélbe:

1. Gazda Albert remek összefoglalója a leendő budapesti ukrán nagykövet, Fegyír Sándor Hlavkom-interjújából a 444-en.

2. A kitüntetett amerikai diplomatáról kiderült, hogy mégis kicsit több és drágább gyémántokat fogadott el a Közel-Keleten, mint kellett volna, no meg pár házasságon kívüli kapcsolatot is elfelejtett jelenteni.

3. Az egyik legnagyobb teniszre fogadást kötő hálózat megbuktatásáról, gyönyörű crime-reading.

4. Erre még fogok hivatkozni, íme egy provokatív hipotézis arról, hogy miért (gyakrabban, mint statisztikailag indokolt) középszerű férfiak jutnak vezető posztokba és miért törvényszerű, hogy nem tudják (sokszor) ellátni feladataikat (vö. féltudású magyar elit).

Fluktuálni fogunk a régiós és a nagyhatalmi meccsek közt, remélem, hogy a rendszeres olvasóknak így még átfogóbb képe lesz! Egy corrigendum: a múltkor sokan kiszúrtátok – köszönöm! –, hogy a beszúrt szlovákiai oroszbarátságról szóló ábrában a színskála pont fordítva volt kódolva, természetesen nem Ficoék a legoroszellenesebbek, hanem éppen ellenkezőleg. Elnézést!