Hangfelvétel egy fideszes matekozásról

A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek megfelelően átrajzolni a helyi választókerületeket.

Ez amiatt visszás, mert a törvények szerint a választókerületek átrajzolásában az érintett politikusok nem vehetnének részt, ez ugyanis a város jegyzőjének hatásköre. A felvételen utalnak is arra, hogy vele is beszélni kellene, az ugyanakkor nem derül ki, hogy erre ténylegesen sor került-e.

Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy a hangfelvételen hallható fideszes politikusoknak valóban volt-e szerepük az egri választókerületek átrajzolásában, mindenesetre az új térkép alapján a város legellenzékibb kerülete - amelyre a felvételen is kitérnek - háromfelé szakadt, és az egyes részeit hozzácsapták a mellette lévő kerületekhez.  

A hangfelvételen Pajtók Gábor, az egri térség országgyűlési képviselője, Habis László, a város korábbi fideszes polgármestere és Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés szintén fideszes alelnöke hallható.

A választókerületek átrajzolása mellett beszélnek a Kubatov-lista néven elhíresült adatbázisról is. A hangfelvétel alapján pontos információik vannak arról, hogy mennyi szimpatizánsuk van a városban, és közülük ki mennyire elkötelezett a kormánypártok felé.

A birtokunkba jutott hangfelvételnek azon részleteit, amikre a hírlevélben kitérünk, ebben a videóban lehet meghallgatni:

“Hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb”

Egerben azért kellett 2023-ban átrajzolni a választókerületi határokat, mert a város lakossága 50 ezer fő alá csökkent, így a 12 választókerületből 10-et kellett csinálni. Az ezekben győztes egyéni képviselők határozzák meg a város közgyűlésének erőviszonyait, ami értelemszerűen nagymértékben befolyásolja a polgármester mozgásterét.

A felvételen a három politikus részletekbe menően beszélget arról, hogy mi lenne a Fidesz számára legjobb verzió a választókerületek átalakítására. Többféle ötlet felmerül, de mindegyiket a Fidesz érdekei felől közelítik meg: úgy kell “hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb. Azért lenne jó, mert ki tudja hány évre fog ez szólni” - érvel a felvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök. Szabó a megkeresésünkre azt mondta, hogy “ilyen beszélgetés szerintem mindenhol lefolyt, akit ez a téma érdekel, az akar erről beszélgetni”.

A választókerületi határok kijelölése azonban a városi jegyző dolga. Szabó Róbert a hangfelvételen elmondja, hogy megkereste a megyei jegyzőt , és arra kérte, segítsen nekik az ügyben. A felvételen Szabó levezeti, hogy az “összes adatot” odaadja majd a megyei jegyzőnek, rászánják az időt, leülnek, és ahogy fogalmaz: “kimatekozzák”, hogy “mi az, ami még törvényileg abszolút belefér és járható, de esetlegesen a mi érdekeinkkel sem ütközik”. A felvétel alapján Szabó abban bízhatott, hogy a megyei jegyző egyeztet majd a kerületekről ténylegesen döntő városi jegyzővel. 

Ahogy Szabó fogalmaz a felvételen, Barta Viktor megyei jegyző “elvállalta”, hogy segít nekik. Barta megkeresésünkre azt mondta, Szabó Róbert a szakmai véleményét kérte ki a kerületek kialakításakor, de nem tudta visszaidézni, hogy pontosan mi hangzott el kettejük között. Ugyanakkor Barta is azt mondta nekünk, hogy a választókerületek átszabása nem a megyei jegyző hatásköre, hanem a városi jegyzőé. 

Szabó Róbert azt mondta a megkeresésünkre, hogy nem ők alakították át a választókerületeket, hanem a városi jegyző, akivel ő személyesen nem találkozott. Arra a kérdésünkre, hogy ha a hangfelvételen szereplők hivatalosan nem alakíthatják a választókerületeket, akkor miért gondoltak arra, hogy ezt mégis megpróbálják, Szabó azt mondta, hogy nem törekedtek ilyesmire.

“Egerben nincs olyan, hogy mi érdekeink, mert igazából ismerem a városnak a választási eredményeit, viszonylag homogén. Akárhogy húznánk fel a vonalat, ugyanazt eredményezné” - mondta. A felvételen is beszél arról, hogy “olyan őrült nagy csodák nincsenek”, viszont azt is mondja többször, hogy “van játéktér”, és pont arról beszél, hogy ha “a város fele rossz, a város fele meg számunkra jó, akkor azon a felén legyen hat, a másik felében meg legyen négy [választókerület]”. 

A város jegyzője, Bánhidy Péter megkeresésünkre azt állította, hogy sem fideszes politikusokkal, sem a megyei jegyzővel nem beszélgetett előzetesen arról, hogyan kellene átalakítani a város választókerületeit. “Én soha nem nézem azt, hogy melyik választókerületben korábban melyik jelölt nyert, és ennek megfelelően hogyan lehetne alakítani. Nem az én tisztem, soha nem csináltam ilyet, és soha nem is fogok” - mondta.

Gerrymandering

A hangfelvétel alapján az érintettek sem teljesen magabiztosak azzal kapcsolatban, hogyan lehetnének az új határok a leginkább előnyösek a Fidesz számára. Pajtók Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője fel is veti a beszélgetésben: lehet, hogy olyanokra kellene ezt bízni, akik értenek ehhez, akik “választási statisztikával” foglalkoznak.

A beszélgetés ezen pontján Szabó Róbert ki is mondja a műfaj kulcskifejezését: “ez a gerrymandering tudománya.” A gerrymandering, azaz választókerület-manipuláció egy nemzetközi politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolását jelenti, amely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít.

Az egri önkormányzatban nem a Fidesz van hatalmon, hanem a független Mirkóczki Ádám a polgármester. A volt jobbikos politikus nevezte ki korábban a város jegyzőjét, Bánhidy Pétert, akinek hatásköréhez tartozik az új választókerületek megrajzolása.

Ahogy írtuk, nem egyértelmű, hogy a felvételen szereplő helyi fideszes vezetők valóban beszéltek-e erről a jegyzővel, mindenesetre éppen az egyik olyan ellenzéki többségű kerület határai változtak a leglátványosabban, amely hangsúlyozottan szóba került a hangfelvételen.

Amikor arról beszélgetnek, melyik kerületekben nem szerepelt jól korábban a Fidesz, Pajtók azonnal a korábbi 1-es kerületet említi, amire úgy hivatkoznak, mint ahol soha korábban nem nyertek még. Ez egyébként így nem pontos, de a kerületben közel 20 éve valóban nem nyert helyhatósági választáson olyan jelölt, aki a Fidesz színeiben indult. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választás adatai alapján ez volt a legellenzékibb kerület a városban. 

Ezzel a választókerülettel azonban a most vasárnapi szavazáson a Fidesznek nem lesz nagy gondja, mert pont ez szűnt meg, pont ezt szakították háromfelé és csapták hozzá más kerületekhez (egész pontosan négyfelé szakították, de egy negyedik szomszédos kerületbe csak egy egészen csekély része került). A több részre szakítás azzal járhat, hogy egy nagyobb ellenzéki tömb szétoszlik, szétaprózódik, és a korábban ellenzéki többségű kerületek száma csökken.  

Azt, hogy mi történt ezzel a legellenzékibb egri választókerülettel, szemlélteti a Választási Földrajz friss térképe, amely a Partizán számára készült. A térképen a piros szaggatott vonal jelzi a korábbi 1-es kerület határát, a fekete vonal pedig az új kerülethatárokat. A kék árnyalatok azt jelzik, az adott területeken mennyivel voltak többségben az ellenzéki szavazatok, minél sötétebb kék, annál nagyobb arányú volt az ellenzéki többség.

Választási Földrajz/Kovalcsik Tamás

Amikor Szabó Róbertet megkérdeztük, hogy miért pont az 1-es kerület szakadt szét három-négy kerületre, azt válaszolta: “ezt a jegyző csinálta, nem én. Az, hogy én mit akarok, az semmit nem számít.”

Kubatov-lista

A hangfelvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök azt is részletesen ismerteti, hogy a Fidesz párttámogatási rendszere, tehát a köznyelvben Kubatov-lista néven elhíresült adatbázis alapján pontosan mennyi szimpatizánsuk van a városban. 

A hangfelvételen is van arról szó - ahogy azt korábban például a 444 is bemutatta -, hogy az adatbázisban szereplőket kategóriákra osztják “elkötelezettségi értékük” szerint. A 10-es és az azon felüli értékek jelölik a legelkötelezettebb szavazókat, a kisebb számok pedig a kevésbé elhivatott szimpatizánsokat. Azt pontosan nem tudjuk meg, hogy mi alapján sorolják be a listán szereplő embereket az egyes kategóriákba, Szabó Róbert erről csak annyit említ: aki csak egyszer írt alá valamit a Fidesznek, annál alacsonyabb értéket állapítanak meg.

A hangfelvétellel kapcsolatos kérdésekre Pajtók Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta nekünk, hogy nem volt beleszólásuk abba, hogyan rajzolja át a kerülethatárokat a jegyző, a beszélgetés résztvevői pedig nem gyakoroltak hatást a kerületek újraszabására, mindössze arról beszéltek egymás között, az ő érdekeiknek mi lenne a legmegfelelőbb. Habis László, Eger korábbi, fideszes polgármestere nem akart nyilatkozni nekünk.

Felhívtuk Mirkóczki Ádámot, Eger független polgármesterét is, aki azt mondta: távol tartotta magát a választókerületek átalakításának folyamatától. Úgy emlékszik, a város jegyzője, Bánhidy Péter mereven képviselte a saját elképzeléseit és “az általam felvetett változtatási javaslatot határozottan elutasította.”

Mirkóczki megemlítette továbbá, hogy Eger felsővárosának mindhárom kerületét 2019-ben olyan jelölt nyerte meg, aki az ő szövetségese volt, de az új kerülethatárok tavalyi kialakításánál ebből a három választókerületből kettőt csinált a jegyző. Ez a terület egyébként szintén felmerült a hangfelvételen, erre Cseboksz néven hivatkoztak, ahol a Fidesz nem ért el kedvező eredményeket korábban.

Az egri belpolitikai helyzet látszólag rendkívül bonyolult, az ellenzéki oldalon is belviszály dúl, de különös módon a kormányoldalon is jelentős acsarkodások vannak két érdekkör között. Több fideszes jelölt, aki a 2019-es önkormányzati választáson még a kormánypárt színeiben nyert egyéniben, most a Fidesz ellenében indul. A napokban a 24.hu írt részletes cikket a forrongó helyi közéletről.

Az elmúlt években jó pár furcsaság történt választókerületek átalakításával kapcsolatban, nemrég a TASZ foglalta össze az ezekkel kapcsolatos legfontosabb tanulságokat.