Sziasztok! Nem lenne tőlem hiteles, ha “boldog” új évet kívánnék Nektek, mert sok mindenre számítunk, de növekvő globális boldogságra nem. Így fekete hattyúkban gazdag, kiszámíthatóan tervezhetetlen, hőségrekordokban bővelkedő új esztendőre számítok. Azt megígérhetem, hogy szerda reggelenként ezeket lelkesen elemzem Nektek!
🛢️ Kis öröm, nagy üröm. Az ünnepek körüli időszakból két apró jó hírrel kezdünk, legalábbis az euroatlanti-szurkolók számára. Angola kilép az OPEC-ből, és Argentína mégsem lép be a BRICS-be. Az nyugatiakkal versenyző nemzetközi intézmények erősödésének hiánya ugyan nagyon átmeneti öröm, és az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Angola épp a kínai befektetések növelése miatt is hagyja ott az olajklubot.
Egyébként elég dinamikus az OPEC-tagság, két nagyobb példát említve: 2019-ben Katar lépett ki, egy évvel korábban pedig Kongó csatlakozott. OPEC+ formában többek közt Moszkvával is kooperál a szaúdi befolyású szervezet.
🇪🇺 Káosztánc. Brüsszelben a sok forralt bor oda vezetett, hogy a hétvégén Charles Michel tanácselnök, tehát a 27 állam- és kormányfő rendszeres tanácskozásának (angol szlengben: EUCO) koordinátora, bejelentette, hogy EP-képviselői helyért indul, így korábban elhagyja posztját. Michelt eddig is sokszor vádolták opportunista karrierizmussal, ez most ennek ékes példája: a Tanács elnökének éppen a választási évben kiemelt szerepe, hogy az átmenetet biztosítsa, ezért is tartana novemberig a mandátuma. Ám ha Michel a belga liberálisok egyik EP-helyét elnyeri, akkor már júliustól elhagyhatja tanácselnöki székét.
Szemben a biztosokkal, ő kampányolhat hivatali ideje alatt, tehát az EP-választások végéig elláthatja tanácsi tisztségét.
Nyilván nem sima képviselő szeretne lenni: a liberális Renew-csoport legtapasztaltabb vezetőjeként más uniós pozíciókra kacsintgat, más kérdés, hogy ez csak akkor jöhet be, ha a liberálisok lesznek a mérleg nyelve (és mondjuk nem a Néppárttól jobbra álló formációk közül valamelyik).
🇭🇺 Magyar leágazás. Az ügy pikantériája, hogy a tanácselnök akadályoztatása esetén feladatát ideiglenesen a soros elnökséget adó ország veheti át, vagyis ez esetben Magyarország lesz éppen az illetékes 2024 második félévében. Ettől lett ez még forróbb téma: vajon Orbán Viktor fogja-e elnökölni a nyártól az EUCO üléseket november végéig, vagy sima többséggel választanak-e maguknak ügyvivő tanácselnököt az állam- és kormányfők? Egyelőre ne igyunk előre Orbán dupla-elnökségére, több módon megoldhatják ezt a 26-ok.
A nagy személyzeti sakk keretében ez a pozíció, a Bizottság elnöke, az EP elnöke(i), a külügyi főképviselő és még a NATO-főtitkár lehetnek benne a kalapban, amelyről öt éve is hónapokig vitatkoztak a tagállamok, és ez az időszak pont a magyar elnökségre esik.
Navracsics Tibor egyik friss interjúja szerint az Erasmus- és társairól szóló tárgyalások megrekedtek.
Ha már NATO, akkor hallgasd meg a hírlevélhez tartozó FeledyPodcast 2. epizódját: a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központját vesézzük ki, amely Budapesten található (!) és a járványoktól az AI-ig sok érdekes területen aktív, ill. szerzett tapasztalatot. Beszélgetésünk Tóth Máté kommunikációs főtiszttel.
🇹🇼 Szigetállam. Az év első izgalmas választásától alig pár nap választ el minket: Tajvanon 19,5 millió ember készül az urnákhoz, hogy hosszú idő után ne két, hanem három elnökjelölt közül döntsenek, és a parlamenti helyeket is teljesen újraosszák. A kínai–amerikai szorítóban nem könnyű a chip-nagyhatalom élete, részben erről szól a választás, részben pedig a minden más országra is jellemző megélhetési válságról, különösen a fiatalok körében.
Márpedig új a választók 6%-a, valamivel több mint 1 millió fő. Ők különösen kedvelik a sebészből-lett-politikus harmadik utas jelöltet, Ko Ven-csőt.
A 2016 óta elnököt adó Demokrata erők (DPP) az alelnöküket indítják, William Lait, míg az egykor Csang Kaj-sek által alapított Kuomintang – amely a Pekinggel párbeszédre nyitott utat képviseli – Hou JüYu-ih-hel indul. A legutóbbi közvéleménykutatásokban Lai vezetett, de nagy a hagyománya a tajvani taktikai szavazásnak, illetve elég valószínű, hogy az elnöknek – bárki nyerjen is – nem lesz többsége a parlamentben, tehát sűrű politikai kompromisszumok ideje jöhet. Az ellenzéki összefogási kísérlet novemberben egy élő tévévitában elbukott.
A kínai befolyásolási kísérletek már nem pusztán egy jelöltre fókuszálnak, hanem sokkal szofisztikáltabb módon társadalmi üzeneteket sulykolnak, elbizonytalanítanak (például az amerikai szövetségbe vetett hitben), és hosszú távra dolgoznak azon, hogy a tajvaniak ne lássanak alternatívát a Pekinghez való közeledéshez képest.
🗳️ Van még választási kihívás. Indonézia (Valentin-napon!), India (április-május) illetve szomszédai, Banglades (lement, az ellenzék részt sem vett) és Pakisztán, továbbá Mexikó (június 2.), az Egyesült Királyság (még várjuk a dátumot) is szavaz az évben, az ismert EP-választás (június 6-9.) és az amerikai elnökválasztás (november 5.) mellett.
A decemberi szerbiai választást követően még tartanak a tüntetések, mert az ellenzék szerint komoly számú szavazót illegálisan buszoztattak Belgrádba a Vucicot támogató erők.
Kongóban választások zajlanak, számos incidens közepette. Éppen december 24-én reggel “esett ki” 12. emeleti szállodai ablakán egy belga választási szakértő, a helyi hatóságok szerint öngyilkosságról van szó. (Vagy megint az alacsony orosz parapet magasság miatt hullanak az emberek?!)
Két amerikai államban nem engednék Trumpot a szavazólapra. A 2021. január 6-i kapitóliumi eseményekben való részvételét lázadásnak tekintik, és így kizárnák az Alkotmány rendelkezésre szerint a választható polgárok közül. Emellett viszont 7 másik államban elutasították már a hasonló kereseteket. A republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság fog dönteni, addig is halasztó hatályú a fellebbezés, tehát a Trump-kampány düböröghet.
Kína pedig újra lebukott azzal, hogy egy belga parlamenti képviselőt befolyásolhatott, de a belga kémelhárítási törvény joghézagai miatt lényegében nincs eljárás a kínai ügynökkel szemben. A képviselő a szakadár Vlaams Belang szélsőjobbos párthoz tartozik. Ja, és a Katonai Beszerzési Bizottság elnöke volt.
Mentés januárban egy ukrán településen
🇺🇦 Legek. Oroszország és Ukrajna között a legnagyobb fogolycserére került sor az év végi napokban. A két fél összesen közel 500 embert adott haza. Eközben a legnagyobb orosz légitámadást hajtották végre a háború kezdete óta ukrán civil infrastruktúra ellen, amely sokszor simán civil épületeket is támad.
Az ukránok egyre idősebb (40 év feletti) embereket is besoroznak, továbbra is nagyobb arányban a kisebb vidéki városokból, falvakból. Adott a feszültség a nagyvárosi fiatalok (akik munkaügyi vagy egészségügyi okokból kaphattak felmentést, okkal vagy korrupció után), és a besorozott más társadalmi rétegek közt.
Az amerikai támogatás elakadt a Kongresszusban, így egyre több dróntámadást hajtanak végre az ukrán erők a tüzérségi lövedékekkel való spórolás miatt.
Az elfogott orosz katonák továbbra is arról számolnak be, hogy ha nem teljesítik az őrült rohamokat a húsdaráló frontszakaszokon, akkor sajátjaik végezhetnek velük. Az orosz anyák próbálnak szervezkedni, de a Kreml teljes gépezete működésbe lépett velük szemben. Fake anyai támogató csoportokat hoznak létre, hogy az információs térben ezzel szorítsák ki a valódi, férjükért és fiaikért joggal aggódó anyák hangját.
Itt pedig Hodorkovszkij op-edje arról, hogy az appeasement miért elhibázott Putyinnal szemben.
Végül a finnekről se feledkezzünk el: novemberben lezárták a finn–orosz határt, mert Moszkva újra odaszállított számos migránscsoportot, majd miután lassan újranyitottak, az orosz szolgálatok újabb dömpinget kezdtek, Helsinki pedig újra lezárt. Legalább gyorsak a finn reakciók, és jól mutatják a fentiek mellett, hogy az orosz és bármely más emberélet is csak eszköz a putyini hatalom kezében.
🌾 Kaja és pia. Németországban sztrájkolnak a gazdák, mert a költségvetési buherálásban az agrárdízel-kedvezményt kiiktatták. Ugyan azóta részben visszaállították, de a farmerek mindent akarnak, kicsit hasonlóan a sárgamellényes francia mozgalomhoz, pedig Scholz jóval hamarabb meghátrált.
A francia cognac-nak sincs szerencséje: a kínai kommunisták ezt a szektort pécézték ki, amelyen megtorolják az EU-s elektromos autóvizsgálatot, úgyhogy dömpinggyanúba keverték az italt.
Macron - ettől függetlenül, sok más okból - lemondatta miniszterelnökét, Élisabeth Borne-t, és alighanem egy 34 éves utóddal vág neki majd az évnek.
🇮🇱 Sok kicsi sokra megy. Amikor a magamfajta szakértő azt írja, hogy “eszkalációs veszélyt” jelent valami, akkor pont arra gondol, ami mostanában történik a Közel-Keleten: sok, párhuzamos konfliktus, átfedő érdekek, állami és nem állami szereplők a többiek szándékainak ismerete nélkül is sorra húzzák a lapokat 19-re. Sosem tudni előre, hogy melyik lesz a golyó, amelyet végül a helyi Ferenc Ferdinánd kap, de minél több golyó van, annál nagyobb az esély, hogy az egyik rossz helyen becsapódva még nagyobb háborúhoz vezethet. Mi történt az elmúlt fél hónapban??
Az egykor legyőzöttnek vélt ISIS (Daesh) súlyos merényletet követett el Teheránban, amikor kettős robbantást hajtott végre az amerikaiak által évekkel korábban meggyilkolt Szulejmáni Kudsz-vezérre emlékező tömegben, 100 fölött a halálos áldozatok és 300 körül a sebesültek száma. Irán először Izraelre gyanakodott, de az ISIS vállalta az akciót.
A Biden-adminisztráció által az első drónnal elkövetett likvidálásra került sor január 4-én: egy Irán által támogatott iraki milícia vezetőjét lőtték ki, hogy ezzel torolják meg az eddigi támadásokat az amerikai érdekeltségek ellen az iraki és szír területeken.
Eközben a Hezbollah komoly rakétázásba fogott izraeli célpontokkal szemben. A hétvégén az IDF egyik fontos északi légibázisát modern tankelhárító rakétákkal támadták sikeresen libanoni területről, kb. 10 km-ről (!): ez ellen a Vaskupola tehetetlen, és a bázist nem vették körbe betonfallal, amely hatékony lenne az ilyen esetekben.
Ez részben válasz lehetett arra, hogy Izrael január 2-án Bejrútban légicsapással megölte az október 7-i konfliktus óta az első Hamász-vezetőt, illetve a héten egy Hezbollah katonai vezetőt is.
Folyamatosan nő a Vörös-tengeren a hajók elleni támadások száma, még az ENSZ BT is napirendre vette.
A USS Carney hadihajó több alkalommal lőtt már le húti rakétákat és drónokat, illetve sietett kereskedelmi hajók segítségére.
🇱🇧 A cédrus árnyékában. Netanjáhú számára egy izraeli–libanoni konfliktus segíthetne hatalmon maradni, pedig még a Hezbollah feje is, ugyanúgy, mint a Fehér Ház, szeretné elkerülni a katonai konfliktust. Blinkent negyedszerre is a térségbe küldte Biden, hogy próbáljon mindenkivel tárgyalni. A fenti kontextusban viszont ez nem lesz könnyű.
Egyébként az Israel Democracy Institute friss felmérése szerint az izraeliek mindössze 15%-a szeretné, ha Netanjáhú a helyén maradna a háború után is.
Január első napján az izraeli Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a sokat vitatott Bibi-féle reform arra vonatkozó részét, amely épp a bíróság hatáskörét korlátozta volna (jelesül az elfogadott jogszabályok racionalitás-elv alapján való felülvizsgálati lehetőségét), 8 bíró értett egyet, 7-en külön úton maradtak.
🛋️ Folytatjuk néhány hosszabb olvasmányjavaslattal:
Az ausztrál álom vége: hogyan lett az ingatlanpiac az ausztrál fiatalok réme. Tanulságos történet a politikai döntések hosszú távú hatásáról.
Az amerikai demokrácia már túlesett több krízisen: talán most is győzedelmeskedik? Egy nem annyira pesszimista olvasat egy könyvkritika keretében.
Az eritreai börtönvilágról azért érdemes elolvasni a WP összefoglalóját, mert emlékeztet arra, hogy mi történik egy autokrácia harmadik évtizedében.
Jön Davos, meg amúgy is lesz téma, jövő héten jelentkezünk!!!
Comments