✈️ Sziasztok! Ezt a levelet a Bécs–Brüsszel járaton kezdtem el írni, mivel most vasárnap este tartottuk az első külföldi Partizán közönségtalálkozót az osztrák fővárosban! A Theater am Spittelberg megtelt magyarokkal, akik őszintén kíváncsiak voltak az országban múlt vasárnap lezajlott választás következményeire, hogy hogyan lehet a különböző koalíciós esélyeket lefordítani a hétköznapok döntéseire: lesz-e még jövőre is 13. havi fizetés, mi történhet a főváros muszlim többségű negyedeiben vagy éppen mit is magyaráz meg az FPÖ története? Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek, szuper este volt!
🇮🇱 🇵🇸 Nincs megoldás. 2023. október 7. Ekkor törték át a gázai falat a Hamász terroristái, hogy a szomszédos izraeli településeken vérengzésbe fogjanak és több mint kétszáz túszt ejtsenek. A számításuk talán az volt, hogy a többi iráni proxy is támadásba lendül, de ez nem következett be. Ahogy az a remény sem, hogy Izraelt a leggyengébb pillanatában érhetik.
A Hamász felszámolása és a túszok kiszabadítása egy év alatt nem sikerült, Gáza romokban, a Netanjáhú-kormány viszont a helyén. Ez utóbbi sem kis eredmény neki, bár nemrég újra félmilliós tömegtüntetést tartottak ellene. Az izraeli demokrácia még nem biztos, hogy nem esik áldozatul a háborúnak – emlékezzünk vissza, épp a nagyon vitatott bírósági reform volt napirenden a terrortámadás előtt.
Izrael a stratégiailag kisebb fenyegetést jelentő Hamásztól – amely kétségtelenül meggyengült, illetve szállítási útvonalait lényegében elvágták a gázai–egyiptomi határ IDF általi ellenőrzésével és a tengerpart kontrolljával – mostanra északra fordult, az Irán által masszívan finanszírozott és felfegyverzett libanoni síita Hezbollah felé, amely komoly katonai erőt képviselt és érdemi fenyegetést jelentett.
Mostanra a Hezbollah vezetőségét teljesen lefejezték az izraeli műveletek, és már a dél-libanoni területeken található rakétatárolóik és egyéb készleteik, alagútjaik felszámolása zajlik.
A világ közvéleménye egy év alatt jelentős részben elfordult Izraeltől, még a németeknél is: a tavaly októberi válaszcsapások 60%-os támogatottsága mostanra megfordult. A járulékos veszteségek elfogadottsága és mértéke, a vita az áldozatok számáról, a közösségi médiában megjelent és retinába égett felvételek, és a 24 órás helyett gyakran 24 perces hírciklusok mind hozzájárultak, hogy a valóságból csak komoly erőfeszítéssel lehessen összerakni apró puzzledarabokat, miközben egy 80 éves, generációkon átívelő konfliktus aktuális szakaszát próbáljuk megérteni úgy, hogy az izraeli határ Irán proxyháborús eszközévé vált.
A palesztinokat továbbra sem karolta fel egy arab ország sem, Egyiptom gondosan ügyelt arra, hogy ne áramoljanak át területére. A gázai lakosságnak fizikailag nehéz menekülnie, mert néha nincs hova, ha kap is értesítést a támadásról. Polio vírus, éhezés, halál jut osztályrészül a Hamász terroruralmát és az IDF támadását belülről elszenvedő, túlélő lakosságnak.
Itt a CNN anyaga arról, hogy az USA belpolitikáját és az elnökválasztást is hogy megkavarta a háború, itt egy riport több túsz, illetve áldozat hozzátartozójával, ez pedig egy nehéz írás a zenei fesztivál túlélőinek bűntudatáról.
🇮🇷 Revansvágyak. A nagy kérdés egy évvel később, hogy Izrael végigviszi-e a csapásokat Iránnal szemben, vagyis hogy az iráni nukleáris létesítményekre légicsapást tud-e és akar-e mérni. Ennek logikája, hogy a konzervatív izraeli politikai erők régóta szeretnék megelőzni, hogy Teherán az atombomba közelébe jusson, mivel az jelentősen átalakítaná a közel-keleti erőviszonyokat. Biztosak lehetünk benne, hogy az erre vonatkozó izraeli tervek régóta léteznek, és most az amerikai elnökválasztást megelőző hónap nemzetközi bizonytalansága a legjobb időablakot adja Tel-Aviv számára, hogy ezt a műveletet elindítsa.
Ahogy Benkő Levente volt magyar izraeli nagykövet az évfordulóra írt ritka posztjában megjegyzi, komoly diplomáciai dilemma lesz Moszkva számára, hogy a szír területen állomásozó, eddig félrenéző légvédelmi egységei fenyegessék-e meg az izraeli légierőt, vagy hagyják, hogy az ukrán háborúban egyre szorosabb iráni szövetségesét az USA-barát Izrael alaposan lebombázza?
Teherán katonai kapacitásai egy légi válaszcsapásra alighanem elegendőek, kérdés, hogy az eszközök útjába eső arab államok mennyiben hajlandóak beszállni a konfliktusba. Ők hagyományosan nem szomorúak, ha Irán gyengül, de persze kérdés, hogy mennyire Izrael javára. Talán jobban megéri nekik végignézni, amint két regionális versenytársuk egymásra kiüríti a tárat? Esetleg mégis Izraelre fogadnának, aki ha megnyeri a konfliktust, gazdasági békejobbot nyújthat az öböl menti szunnita országoknak, ezért érdemes korán kiállni mellé a nagyobb gazdasági haszon reményében?
A nemzetközi kapcsolatok tudománya, ahogy sokszor körbeírtam már, nem kis részben pszichológiai forgatókönyvek gyártását is jelenti: ki mit gondol a másik fejében lévő alternatívákról és azok befolyásolhatóságáról, és hol tudja maximalizálni a saját nemzeti érdekeit (ami lehet lényegében családi érdek a szaúdi uralkodóház esetén, vagy éppen pártérdek Kínában vagy Putyin érdeke Oroszországban).
Bede Márton összefoglalóját a 444-en szintén érdemes olvasni, mert kitér a magyarországi zsidó közösség példáján keresztül arra, hogy a zsidóság mennyire megosztott maga is Izrael állam megítélésében.
A gázai hadművelet rengeteg érzelmet tudott tavaly ősz óta megmozgatni. A tüntetéshullámoktól a lawfare-ig globális aktivitás látható, amelynek egyik következménye az antiszemita bűncselekmények számának robbanásszerű növekedése: Németországban megduplázódott az esetszám, idén eddig 3200 hasonló cselekményt rögzítettek.
🇦🇹 Hús-vér szavazók. Az ausztriai Szabadságpárt (FPÖ) győzelme kapcsán Techet Péter elmondja majd a szerda este adásba kerülő bécsi beszélgetésünkön részletesen is, hogy az FPÖ náci és liberális (!) múltja hogyan versenyzett és keveredik a mai napig. Az ÖVP-től pártoltak át hozzájuk a legtöbben, amellett, hogy az FPÖ tudta a legsikeresebben a korábban nem szavazó tömegeket is megszólítani és elvinni maga mellett az urnákhoz.
Tessék csak böngészni!
🇮🇹 Patrióták olaszba’. Orbán Viktor halvacsorája jól sikerült Olaszországban, ahol az olasz koalíció kisebbik pártjának régi putyinista vezetőjével, Matteo Salvinivel lépett fel együtt a Lega éves gyűlésén. Salvini korábban belügyminiszterként kemény migrációellenes profilt épített, ezért most több év börtönbüntetést kér rá az olasz vádhatóság. Most közlekedési miniszter Meloni mellett, de pártja nem áll jól, így a kettejük harca nemcsak az olasz belpolitikában zajlik, hanem átszivárgott az Európa-politikába is. Itt jön a képbe Orbán Viktor.
Míg Meloni képviselői a lengyel Jog és Igazságosság párttal az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű EP-frakcióban ülnek, ahova végül nem hívták meg a nyáron a Fideszt, addig Salviniék beültek a Patrióták közé, ezzel is cezúrát húzva maguk és Meloniék közé.
A Patrióta csoport igyekszik napirenden tartani a migrációt úgy, hogy az a saját kommunikációs domíniuma maradjon, és az egyébként évek óta e témában jobbra soroló középerők elé vághasson újabb és újabb javaslatokkal, egyre változatosabb módon előhúzva a migrációs kártyát. Egyébként még JD Vance is bedobta, hogy a migránsok miatt szaladtak el az amerikai ingatlanárak.
🔥 Demokráciakordon. Brüsszelben a moderált erők igyekeznek felhúzni azokat a tűzfalakat, amelyekkel a radikális szereplők működését szokták akadályozni, csakhogy ezt nem ritkán azok visszafordítják ellenük. Ahogy az FPÖ-s Kickl is azzal a demokrácia-érvvel állt elő, hogy a legnagyobb osztrák pártot nem lehet tűzfal mögé szorítani, ugyanúgy a Patrióták csoportja is beperli az Európai Parlamentet, hogy nem kapták meg a súlyarányuk szerint járó posztokat. Ez történt korábban Le Pen előző, Identitás és Demokrácia (ID) névre hallgató csoportjával is, aligha fog a Bíróság ezen jogi fogást találni, mert ez az EP politikai döntése.
Egyelőre sem a kiszorítás és a cordon sanitaire, sem a témák átvétele nem segített a középpártokon: Európa egyik legnehezebb gazdasági időszakában próbálnak egyre sokszínűbb koalíciókkal kormányozni, így nem csoda, hogy a választók egyszerűbb világmagyarázatok felé fordulva, hol protest, hol új identitások mentén a radikális jobb- és baloldali alternatívák felé fordulnak.
Ez az inga még könnyen lehet, hogy nem lengett ki a legszélére: ha Trump győz, akkor az komoly lendületet adhat az európai radikális erőknek. Fordítva is igaz: ha Harris győz, akkor a békésebb demokrata üzenetek európai adaptációit láthatjuk majd megjelenni.
Az Európai Bizottság a Szuverenitásvédelmi Hatóság kapcsán indított eljárást bíróság elé tereli Magyarországgal szemben.
Eközben a Kína-barát uniós koalíció elbukott a múlt pénteki próbán: nem sikerült a kínai EV-kkel szemben bevezetendő védővámokat blokkolni, a lépést tíz ország támogatta, öt ellenezte (köztük Németország, Szlovákia és Magyarország), így érkezik a 8-35% közti vám a Kínából exportált elektromos autókra (vigyázat, nem a kínaiakra, hanem azokra, amelyeket ott szerelnek össze, tehát akár egy Teslát is érinthet...). A vámot támogató Párizst Peking gyorsan egy nekik szóló uniós brandy-védővámmal sújtja: tavaly több mint 60 millió üveget exportáltak Kínába.
Öt amerikai szenátor érkezett Budapestre múlt héten. A kormányzat államtitkár-helyettesi szintű fogadtatást ajánlott nekik az információink szerint, amelyet a delegáció elutasított. A civil társadalom képviselőivel találkoztak.
🇷🇺 Oroszország kapcsán meg kell emlékezni Putyin 72. születésnapjáról, amelyre közép-ázsiai barátai és Lukasenka küldtek köszöntőt. Az ukránok a krími olajtározót rakétázták sikerrel, illetve az orosz közmédiát hackelték meg.
Ennél fontosabb fordulópontot jelenthet, hogy a német kormányfő jelezte, újrakezdené a telefondiplomáciát Putyinnal, vagyis Olaf Scholz nagyon türelmetlen, hogy valahol erőt mutathasson végre választói felé. Két éve nem beszéltek, ahogy Macron és anno Johnson is felhagytak a próbálkozással.
Az ukránok a “feladott területért nagyobb orosz veszteséget okozni” taktikára váltottak a katonai vezetőik beszámolói szerint, így eshetett el Vuledár. Észak-koreai katonák is a fronton lehetnek az oroszok oldalán. A francia védelmi miniszter 2025-re viszont Mirage vadászgépeket lengetett be az ukránoknak.
Jól állnak az ukrán- és szankció-ellenes politikai erők Európában. Ezzel szemben az európai hadiipar újraindítása belső keresletnövekedést jelenthet, végeredményben európai munkahelyeket teremthet. Az Ukrajnának adott kölcsönök (nem adományok!) egy jó része is erre menne el, tehát a reálpolitikai olvasat nagyon különböző a „Kijevnek adjuk a pénzt a német munkások helyett” című narratívától, de a választók felé ennek ellenkezőjét bizony a moderált erők a mai napig nem képesek egyszerű formában kommunikálni.
📺 Mondjuk sokszor mást sem. Nézzük meg, vidámságunk helyretétele végett, és hogy felkészüljünk lelkileg, mi jön majd az európai kampányokban a következő években, hogy hogyan áll az információs háború az amerikai kampányban. Az üzenetek szintjén egészen hajmeresztő hazugságok repkednek, európai választó számára is szokatlan mértékű ferdítésekkel zajlik a harc a Fehér Házért.
A Helene hurrikán kárenyhítése kapcsán Trump azt ismételgeti, hogy Bidenék semmit se tettek, míg a FEMA nevű szövetségi ügynökség, amely ezért felel, egyébként jól együttműködött a helyi hatóságokkal még az érintett republikánus politikusok szerint is. Most ugyanez ismétlődik Floridában: a hurrikán kapcsán DeSantis nem vette fel a telefont Harrisnek.
A republikánus házelnök, Mike Johnson (akiről ebben az Amerikánóban beszélgettünk) azonban november 5-e előtt már nem hívná össze a Házat azért, hogy újabb pénzekről döntsenek – hiszen hadd égethessék rá Bidenre, még ha a káralap feltöltése kongresszusi hatáskör is.
Elon Musk a 200 millió X-követőjének erősített rá arra a Team Trump üzenetre, amelyből ismereteink szerint egy betű sem igaz, miszerint a FEMA költségvetését migránsok behozatalára elverték korábban a demokraták, hogy aztán belőlük csináljanak illegális szavazókat. Régi toposz ez új köntösben. Ami tény viszont, hogy a FEMA-ból 2019-ben Trump maga csípett le 155 millió dollárt, hogy azt migrációs területen költse el.
Hallgassátok az Amerikánó podcastot, amelyben az elnökválasztást cincáljuk szét Kerner Zsolttal és Pap Szilárddal! A legutóbbi, negyedik részt itt találjátok az alelnökjelölti vitáról! |
⌚ Kampánymérő. A hét ingaállamban a demokraták túlköltik televíziós hirdetésekben a republikánusokat, viszont utóbbiak egyértelműen nyerik a levélharcot: a Mintt cég felmérése szerint a marketinglevelek 81%-át ők küldték ki szeptemberben.
Trump gyűlést tartott ugyanott, ahol a fülét meglőtték, a merényletkísérlet helyszínén: Butlerben, Pennsylvaniában. Kampánygurui azt remélik, hogy ez újabb löketet adhat a jelöltnek.
Jack Smith különleges ügyész 165 oldalas új vádirata (itt a teljes verzió, ínyenceknek) már figyelembe veszi a Legfelsőbb Bíróság Trumpot bevédő döntését, amely kiterjesztette az elnöki immunitást. Néhány friss elem is nyilvánosságra került, így különösen az a rész, amikor Pence alelnököt lényegében az ostromló tömeg áldozatává teszi az elnök a Fehér Ház egy asztala mellől: a megvadult tömeg egy része a Pence-gyalázó tvítjén felbuzdulva keresi az épületben az alelnököt, akit épp csak sikerült biztonságos helyre menekíteni. Lényegében életveszélybe sodorta.
További hírmorzsák
Két olvasnivaló
|
Comments