Ne nézz fel! Vörös kilátások és parlamenti fészkelődés | Heti Feledy

Sziasztok! Egy újabb podcastot készítettünk nektek a hírlevél mellé, ezúttal a szlovák választási kampányban zajló dezinformációs műveletekről beszélgettünk a Jan Kuciak Oknyomozó Központ magyar munkatársával, Kőváry-Sólymos Karinnal: deep fake, oroszok, Fico és hasonlók! 

Ne nézz fel! Egyre szorosabban kell markolni azt a másfél fokos felmelegedési korlátot. A tavalyi évben 365 napból mindegyik legalább egy fokkal melegebb volt, mint bármely hasonló időszak átlaga az 1850–1900-as alapértékekből (tehát az iparosítás előtti átlaghoz képest). 2023 az elmúlt 150 év legmelegebb éve volt, és az előttünk álló évek feltehetőleg egyik leghidegebbje. A 1.5 felett már tizedenként számolhatnánk következményekkel.

Az európai Copernicus központ ábráján láthatjátok, hogy évtizedenként mennyivel magasabb a hőmérsékleti anomália.

Global Economic Prospects report. A világbank sem lett optimistább. Friss előrejelzése szerint az elmúlt 30 év legrosszabb féléve előtt állunk, immár harmadik éve folyamatosan lassuló növekedéssel. A tavalyi 2,6%-os bővülés 2,.4%-on folytatódhat idén. Más kérdés, hogy a degrowth akár segíthetne is a klímaváltozáson, de ez egy jóval komplexebb összefüggés.

A következő évek legnagyobb kockázatai a WEF által megkérdezett vezetők szerint. (Úgyhogy például a népesedési probléma lám nincs köztük.)

Forrás: WEF Global Risks Report 2024 [ https://www3.weforum.org/docs/WEF_The_Global_Risks_Report_2024.pdf?link_id=5&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26&]

🏔️ Davos. A Világgazdasági Fórum tagjai újra összeülnek Svájcban, Klaus Schwab öt évtizedes műve azért nem kevés kritikát kapott már. Évente készítenek ugyanakkor egy kockázati jelentést, ami azt mutatja, hogy idén a választások miatt a dezinformáció kúszott fel az első helyre a listán, míg 10 éves távlatban – ahogy a zöld színből a jobboldali oszlopon is látszik – a klímakockázatok szerepelnek.

• Több diplomáciai találkozóra is sor kerül a sok panelbeszélgetés mellett, ezekről írunk majd, ha kiszivárogtak róluk érdemi infók.

🇪🇺 A mutatvány. Biztosan sokat csuklott a hétvégén a magyar miniszterelnök, mert a finn EPP-s kereszténydemokrata EP-képviselő csak összegyűjtötte a 120 aláírást, hogy az intézmény parlamenti határozatban sürgesse meg a Magyarországgal szembeni 7. cikkely szerinti eljárás további lépéseit.

• 2018 szeptemberében az EP kezdeményezte az eljárást, ám jogilag a két legfontosabb végső döntést csak az EU Tanácsa hozhatja meg, tehát a tagállamok.

• Először ehhez egyhangúlag (az érintett nélkül persze) kéne megállapítani a jogsértést, majd minősített többséggel lehet dönteni a szankciókról, amelyek közül egy lehetőség a szavazati jog felfüggesztése, amelyről híres a 7. cikkely.

• Az EP újabb akciója a politikai nyomásgyakorlás része, egyelőre nem sok brüsszeli bennfentes fogadna arra, hogy a Tanács tényleg nekimenne a következő hónapokban Orbánnak.

• Sőt, a Parlamentben a Weber-vezette EPP éppen a szélsőjobbos erőkkel közösen viszi úgy a plenárisra a javaslatot, hogy az Erasmus pénzekből Magyarország mégis részesülhessen.

🇭🇺 Megfordul velünk a világ. A következő európai csúcson (#EUCO néven a brüsszeli buborékban) február elsején dönthetnek az ukrán támogatásról. Zajlik az egyeztetés a 26-ok és a magyar kormány képviselői közt: a részletekről Gyévai Zoltán írt.

• Annyi érdekességről emlékezzünk meg, hogy egy múlt heti exkluzív Bloomberg értesülés szerint Giorgia Meloni olasz kormányfő feltételeket szabott Orbán Viktornak ahhoz, hogy beléphessen az ő EP-s frakciójába, az ECR-be (Európai Konzervatívok és Reformerek, eggyel jobbra a Néppárttól). Ezek lényegében a magyar külpolitika radikális fordulatát jelentenék: az ukrán támogatás megszavazása és találkozó Zelenszkijjel, lényegében egy Budapest–Kijev kiegyezést akarna.

• Ha a Fidesz és az ECR közt nem működne a frigy a júniusi választások után, akkor még ott a Le Pen-féle ID-frakció, az Identitás és Demokrácia. Mostanra a két radikális csoport közt a legfontosabb törésvonal az orosz kérdés lett: míg az ECR az olasz–lengyel tengellyel Kijev-párti, addig az ID-ben az orosz-elhajlók ülnek.

• Brüsszeli pletykák szerint Meloninak arra is van esélye, hogy átüljön a pártjával az EPP-frakcióba, és ekkor az ECR egy másik irányt vehet.

• Egy meglehetősen vad elemzést közölt az Orbán Viktorral is rendszeresen beszélgető George Friedman, a Geopolitical Futures alapítója és elemzője, amiben arról ír, hogy a szerb–magyar barátság egyik valószínűtlen, de nem kizárt leágazása akár az is lehet – és most tessék kapaszkodni–, hogy orosz katonai erők felvonuljanak Magyarország területén. Hogy ez egy washingtoni félelem, vagy valamiféle kommunikációs teszt, egyelőre lehetetlen eldönteni, de mindenképpen szokatlan. Az biztos, hogy a tavaly Putyinnak és idén Orbán Viktornak juttatott boszniai Szerb Köztársaság kitüntetése lehetett az egyik apropó a gondolatkísérlethez.

🇹🇼 Pont, amitől a vörösek féltek. A hétvégén a tajvani választás úgy alakult, ahogy azt múlt héten tippeltük: William Lai, a Peking-kritikus Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje megnyerte az elnökválasztást, ugyanakkor a két ciklus óta hatalmon lévő DPP elvesztette parlamenti többségét.

• Külön izgalmas, hogy a Kuomintang (KMT) sem szerzett többséget, tehát a harmadik helyen befutó elnökjelölt pártja által szerzett nyolc parlamenti hely lesz a mérleg nyelve a 113 fős törvényhozásban, egészen új dinamikát teremtve.

• Kínának igazából egyik elnökjelölt sem volt favoritja, de a kommunisták Pekingben örültek volna, ha a DPP kiesik az elnöki székből. Ezért is igyekeztek a KMT-t helyrepofozni, többek közt azzal, hogy amikor ősszel a KMT-elnökjelöltséget még a Foxconn alapító Terry Gou is fontolgatta, gyorsan kapott a cége egy vizsgálatot Kínában, majd Gou nem sokkal később vissza is vonta jelöltségét.

• Tajvan továbbra is a Kínai Kommunista Párt rémképe, hiszen minden egyes nap bizonyítja, hogy han kínaiak is képesek demokráciában élni. Ahogy a hongkongi demokráciát sietve lebontották az elvtársak, úgy a geopolitika mellett ez az elvi probléma legalább olyan fontos a vörös világszemléletnek.

🇧🇪 Hídépítés pillér nélkül. A belga uniós elnökséget is képviselve pont a választás előtt érkezett Pekingbe a belga miniszterelnök, Alexander De Croo. Bár e kontextus gondoskodott némi feszültségről, Hszi elnök mégis egész békülékeny hangot ütött meg: hidakat kell(ene) építeni Európa és Kína között e nehéz időkben.

• Értsd: a kínai túlkapacitásokat mindenképp exportálni kell (EV és társai) a belső foglalkoztatottság és növekedés fenntartása, tehát a kommunista párt uralmának biztosítása miatt, mivel ez szükséges a társadalmi békéhez; így az EU legyen kedves leszállni az amerikai szankciós vonalról és kereskedjen.

• Amire De Croo gondolhatott – a friss belga kínai kémbotrány mellett, amelyről múlt héten írtam – az valami olyasmi, hogy amíg az ellátási láncainkat nem függetlenítjük, addig jobb lesz jó arcot vágni Hszi mondókájához, de eközben tudjuk, hogy Peking zéróösszegűnek tekinti ezt a játékot, miközben ez nem lenne szükségszerű.

Tintin – a híres belga képregényszereplő – Pekingben is járt. Igaz, gyakran le akarták vágni a fejét: “...én megtaláltam az Utat. Nagyon egyszerű: levágom a fejeteket! Így ti is megismeritek majd az igazságot!”

🇺🇲 Trump is back. Lezajlott az iowai republikánus előválasztás, az első állam, ahol Trump és három kihívója, Haley, Ramaswamy és DeSantis megmérkőztek. Trump 50% feletti, történelmileg is kivételesen erős eredménnyel nyert. Haley még a következő államra. New Hampshire-re játszhat a mostani harmadik helyéről, de egyre inkább haladunk a Biden-Trump párharc felé.

• 99-ből 98 körzetet vitt Trump. Előválasztásról lévén szó, azért az arányok végett: valamivel több mint 100 ezren szavaztak összesen, 2016-ban ez még 187 ezer volt. Vajon a moderált szavazók maradtak távol, vagy a -20 fok tartotta otthon a bizonytalanokat?

🇺🇦 Ha már játszmák. 2022 februárja óta a sajtó, de gyakran a szakértők egy része is, egyik végletből a másikba esik Ukrajna kapcsán. Hol remekül állunk, hol Putyin nemhogy győz, de már a balti határon kopogtat. Bár nem népszerű a következő állítás, sajnos az igazságra itt különösen jellemző, hogy a szélsőségek közt középen maradt.

• Rácz András azt is remekül megírta, hogy hogyan befolyásolja az időnként feltámadó vereségtudat (lassan hívhatjuk defetizmusnak) az Ukrajnának nyújtott segélyeket.

• A Bild német tabloid nagy sztorit futtatott, hogy orosz támadásra készül a német sereg: természetesen arról van szó, hogy egy jó katonai tervező minden eshetőségre készül, ez így normális, reméljük, a magyar honvédségnek is számos forgatókönyve van a legkülönbözőbb biztonságpolitikai kihívásokra.

• A háborúban továbbra is nagy az információs köd, mindkét oldal küzd a nehézségeivel, és továbbra is magyar államérdek (lenne), hogy az oroszokat az ukrán területeken tartóztassuk fel, ne pedig közelebb / később.

• Pénteken Rishi Sunak brit miniszterelnök tett villámlátogatást Kijevben közel 2,5 milliárd font segélyt ígérve a következő időszakra, majd az új francia külügyminiszter arról beszélt már, hogy Párizs az ukrán fegyveripar kapacitásainak bővítését fogja segíteni.

🥷 Nippon. Decemberben négy kormánytag mondott le Kishida japán miniszterelnök kormányában, mivel egyre magasabb szintekre ért fel a pártfinanszírozási botrány. Az amúgy bevett és népszerű politikai fundraising-események kapcsán kiderült, hogy a bevételek egy része készpénzben maradt és a választókerületi politika olajozására ment el.

• A nagyjából 3 millió dolláros ügyben januárban történt az első letartóztatás, amikor Ikeda volt oktatásügyi miniszterhelyettest elvitték a rendőrök.

• Kishida népszerűsége mélyponton, de nem látszik, hogy a sok évtizedes kormánypártot bárki meg tudná érdemben szorongatni saját magán kívül.

🕴️Globális HR. A személyzeti politika nemzetközi színpadáról hozok még néhány érdekes csemegét:

• Az olasz AI Bizottság – vagy a köznyelvben Algoritmus Bizottság – vezetőjévé a pápa tanácsadóját, a ferences szerzetest, Paolo Benantit nevezte ki az olasz kormány. A poszton eddig az egykori miniszterelnök és alkotmánybíró Giuliano Amato volt. A Bizottság az AI hatását vizsgálja az olasz tartalomgyártókra és kiadókra.

• A Vatikán küzd Nicaraguában:  az Amerika-ellenes és oroszokhoz húzó új rezsim most 19 bebörtönzött katolikus papot és szerzetest ugyan kiutasított (vagyis ezzel legalább szabadon engedett), de korábban elvette a jezsuiták helyi egyetemét.

• Didier Reynders európai biztos nevét jól ismerjük a magyar kormánnyal vívott küzdelmekből,  a belga politikus Von der Leyen egyik fegyverhordozója a jogállamisági ügyben. Pártja azonban nem őt jelölte listavezetőnek, hanem a tanácselnök Charles Michelt, így Reynders most a (nem uniós kötődésű, strasbourgi székhelyű) Európa Tanács főtitkári posztját célozta meg.

• Krišjānis Kariņš, a lett külügyminiszter és NATO-főtitkár jelölt a Politico podcastjában beszélt arról, hogy ideje lenne egy balti főtitkárnak teret adni.

• A szlovák kormánykoalícióba belépett Hlas párt vezetője, Fico régi elvtársa, Peter Pellegrini hivatalosan is bejelentette, hogy elindul a márciusi szlovák elnökválasztáson, ahol van esélye a győzelemre.

• Lengyelországban a közmédia vezetésének leváltásán túl múlt héten két PiS-képviselőt fogtak el a rendőrök, akik az elnöki palotában bujkáltak, és akikkel szemben kétéves szabadságvesztést szabtak ki korábban korrupciós vádak alapján. A választások után várt belpolitikai eszkaláció most realizálódik, és az EP-választásokig esélytelen, hogy megnyugodjanak a kedélyek.

💻 További linkekkel még ezekben a hírekben lehet érdemes elmélyülni:

• 🇵🇱 A VSquare oknyomozó portál utánajárt, hogy a magyar miniszterelnök lengyel nyelvű Twitter-oldalát működtető személy hogyan kötődik furcsa orosz szálakhoz.

• 🇾🇪 A  transzatlanti kapcsolatok nincsenek jó bőrben, és éppen a héten még a hútik elleni fellépésből is kihúzták magukat az európai országok (bár egyesek segítettek, mások a nevüket nem akarták adni hozzá), így csak az USA és az Egyesült Királyság eszközeivel valósult meg a múlt péntek reggeli csapásmérés. Holott eddig a húti milíciák messze több mint száz rakétát és drónt lőttek ki. Az évi 17 ezer hajóból egyre több választja a dél-afrikai kerülőt. A GMFUS agytröszt elemzése a transzatlanti kapcsolatokról itt olvasható.

• 🇩🇪 Németesen részletes oknyomozás a német Correctivtől, ami bemutatja, hogy az AfD politikusai közül jópáran “magánminőségben” hogyan vettek részt súlyosan szélsőjobbos, a bevándorlók elleni fizikai fellépést tervező titkos találkozón.

• ⚡ Végül egy long-read Paks II. kapcsán az ügyben sokat publikált Szabó M. Istvántól, ami áttekinti a magyar atompolitika több évtizedét, érdekes részleteket villantva fel.

Korrektúra. Múlt héten a KMT tajvani jelöltjének nevében typo maradt, így lett volna helyes: Hou Jü-ih. Az EUCO pedig természetesen nem sima többséggel választ magának tanácselnököt, de eljárási szabályokat tud többséggel módosítani.