Sziasztok! A jó gyerekek (fenntartható, klímasemleges) csokit, a rosszabbak (hazai termelésű, bio) hagymát, a kitartó olvasók pedig egy remek HetiFeledyt kapnak ma reggel a csizmájukba! Ez is púpos lesz!
A héten a jogcsaták szempontjából szedtem össze Nektek a híreket: a szabályozásokon keresztül, bíróságok előtt vagy törvényelőkészítésben megvívott nemzetközi ütközetek száma magas. A demokráciákon belül ez izgalmas terület, de a demokráciák és autokráciák közti kapcsolatokban is megjelent (Kína–EU, USA–Kína).
🥵 Klímaperek. A(z egyelőre) hatalommegosztáson alapuló nyugati társadalmakban kezd kibontakozni az egészséges, hatalmi ágak közti vita arról, hogy melyiknek milyen befolyása lesz a klímaváltozással szembeni felkészülésben. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok egyre több klímaperrel találkoznak, ahol az alperesek a polgárok (portugál gyerekek vagy épp több száz polgár), a felperes pedig az állam, amelynek törvényhozása vállalta egyes klímacélok megvalósítását, mint például a kibocsátás csökkentését adott határidőre. (Egy magyar klímaperszakértővel, Sulyok Katával interjú itt, tanulmánya komolyabb áttekintéssel itt.)
E hosszú bevezető után: nem meglepő módon az élni akaró polgárok aggódva kérik számon államukat, hogy miért nem tesznek érdemi lépéseket a kitűzött célok érdekében? Ezek politikai vagy jogi célok? Ez utóbbi esetben ugyanis a bíróságok könnyen elmarasztalhatják az államot.
🇧🇪 Ez történt most Belgiumban: a 9 éve indult (!) perben 58 ezer felperes támadta a belga régiókat és államot, arra hivatkozva, hogy sérülnek az emberi jogaik, amennyiben a 2030-ra kitűzött 55%-os CO2-kibocsátáscsökkentésért nem tesz eleget az ország. A bíróság kimondta, hogy kötelező a kitűzött cél és egyben saját hatáskört teremetett arra, hogy beleszólhasson a csökkentés mértékébe (akár növelve azt).
🇩🇪 Németországban hasonló per zajlik, ahol szintén a tartományi és szövetségi kormányt marasztalták el a lassú akciók miatt.
🇸🇰 Nem minden jogászkodás jár happy enddel. Fico kormánya alapos jogi előkészítéssel esett neki a szlovák Különleges Ügyészségnek és a Specializált Büntetőbíróságnak, a két szervnek, amelyek alapvetően nem kevés smeres kötődésű korrupciós ügyben nyomoztak és emeltek vádat. A Dennik N szerint odáig ment a szlovák kormány, hogy még az Európai Bizottsággal is egyeztetett, hogy mely lépéseket teheti meg anélkül, hogy a hírhedt jogállamisági eljárást magára húzná.
Hamran István országos rendőrfőkapitány távozása után Daniel Lipšic különleges ügyész eltávolítása is biztosra vehető.
A kérdés, hogy teljesen ki tudják-e iktatni a különleges intézményeket, vagy beolvasztják azokat a főügyészség alá. Csakhogy – hoppá, a lojalitásalapú közép-európai személyzeti politika újabb gyönyörű példája – Maroš Žilinka főügyész eddig is Fico-barát volt, tehát ha az ügyelosztás hozzá kerül, pont elég lehet Ficóéknak.
Az sem véletlen, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közt az egyik utolsó vitás pont a Kúria ügyelosztási menete.
Žilinka főügyész a Bél Mátyás Egyetemen Besztercebányán jattol (jobb oldalon)
🇷🇺 A szó elszáll… az írás megmarad. Az Orosz Legfelsőbb Bíróság döntése múlt héten az LBGT-mozgalmat szélsőséges szervezetnek nyilvánította. A papíron még alig száradt meg a tinta, a moszkvai melegbárokban 24 órán belül máris megjelent a rendőrség. Ezért hamis érvelés az, hogy a “papír mindent elbír” és hogy “ez csak szimbolikus lépés”. Ezzel szemben, mint a színházi dramaturgiában a puska, ha egyszer megszületnek a mondatok, akkor valaki valamikor el is fogja sütni őket. Itt nem vártak sokat.
💻 Kiberper. Az USA-ban látványos és minőségi ugrás az ún. SEC vs. SolarWinds per, amely az első alkalom, hogy egy vállalat kiberbiztonsági vezetőjének kárfelelősségét felvetik, mert nem végezte el a munkáját. Ez egy csúnya, sok milliárd dolláros történet, amelyben egy orosz hackercsoport hosszan a hálózatban volt, miközben a SolarWinds-ügyfelek közt a Pentagon mellett számos amerikai kormányzati szervezet volt megtalálható.
Bónuszkérdés: mikor lehet majd parlamenti képviselők vagy miniszterek munkája kapcsán kárfelelősséget felvetni?
🇵🇱 Tusk vs. Alkotmánybíróság. A lengyel kormány ugyan számíthat 5 milliárd euróra, mint a REPowerEU program előlegére, de ott az a 35 milliárd beragadt további euró, amelyet azért nem tud kifizetni a Bizottság, mert a lengyel alkotmánybíróság (AB) február óta ül a még a PiS által benyújtott törvényjavaslaton. Igen: a PiS-es államfő, Duda, a PiS kormány idején a saját AB-bírái elé küldte, és mégsem ment át a javaslat. Egész pontosan az AB lassan egy éve nem ült össze. Egy Agatha Christie-féle fordulattal most derült ki, hogy szerdán mégis hirtelen napirendre tűzik a tárgyalást. Ez egész döbbenetes időzítés, mert Duda emellett a koalícióra esélytelen Morawieczkit bízta meg kormányalakítással, ami legkorábban december 11-én tud elbukni.
Majd ezután végre megválaszthatja a Szejm Tuskot és koalícióját, ám nem hivatalos a kinevezése addig, amíg az elnök nem írja alá. Csakhogy – obstrukció 2.0 – Duda elnök véééletlen épp Svájcba megy azokon a napokon, így majd csak 15-e után tudja Tuskot kinevezni. Viszont az EU-csúcs Ukrajnáról és az összes izgalmas kérdésről addigra percre véget ér. A lengyel konzervatívok tehát semmit sem bíznak a véletlenre, amit nem muszáj.
🇭🇺 Érték, érdek, alkalom. A magyar miniszterelnök december 1-jei rádiónyilatkozata előre jelezte, majd hétfőn megírta levélben az Európai Tanács elnöknének, hogy napirendre sem tűzné a december 14-i európai csúcson az ukrán bővítés és támogatás kérdését, amit a többi kelet-európai tagállam egyébként alapvetően szeretne.
Eddig könnyen lehetett azt gondolni, hogy Orbán az uniós pénzügyi tárgyalásokban való alkudozáshoz használja Ukrajna ügyét. Ami most kiderülhet, hogy egyes pénzek kifizetése mellett sem merül fel, hogy elálljon az ukránok blokkolásától – tehát valami más motivációja lehet. Egyes szakértők orosz befolyást látnak ebben, más források a boszniai és balkáni bővítés melletti lobbit.
Annak ellenére sem enyhül a magyar blokkolás Kijevvel szemben, hogy az ukránok december elejére a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását is megígérték. Erről és a többi korábbi vitás magyar pont relativizálódásáról Kolozsi Ádám írt kiváló összefoglalót.
Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány uniós viszonyának alakulásától függetlenül is ukránellenes maradna, ami jelen esetben hamar oroszbarátnak fog tűnni a régió országai szemében. Innentől már csak az lenne a kérdés, hogy ez a magyar polgárok érdekének hol és miben felel meg pontosan: erről itt írtam egy rövid gondolatmenetet.
Hogy Orbán miért fogadta volna az ukrán exelnököt, Porosenkót, nem világos, mindenesetre nagy diplomáciai vihart kavart: szép üzengetés zajlott Kovács Zoltán és Charles Michel között.
Orbán beszédet tartott a magyar külpolitikáról a Külügyi Intézet 50. születésnapján, amiből kiderül, hogy a radikalizmus a mozgástér teremtéséhez szükséges, és hogy a magyar érdek annyira rugalmas, hogy az önvédelem a Hamász-támadással szemben jogosnak vélt Budapestről, de az ukránok esetében nem. Itt egy összefoglaló. Az orbáni hiperpragmatikus külpolitikáról és a “nemzeti érdek” fogalmával való politikai játéktérről pedig itt írtam.
🇺🇲 Az igazság pillanata. Robert Kagan tett közzé egy lesújtóan józan áttekintést Trump esélyeiről a 2024-es elnökválasztáson. A szuperkedd után – ez az előválasztási csata egyik meghatározó fordulója – ha Trump azt megnyeri (márpedig most minden efelé mutat), akkor Kagan szerint a pártelit újra beáll mögé, a belső kritikai kísérleteknek vége lesz. Néhány további elgondolkodtató megállapítás:
Miközben Biden a régi establishment megtestesítőjeként van beállítva, Trump úgy futhat neki a választásnak, hogy élvezi a volt elnökség előnyeit, de nem kellett felelősséget vállalnia 4 éve. Radikális anti-establishment jelölt, még 2016-hoz képest is.
Biden és a demokraták lépéseit egyre következetesebben “antiamerikai” magatartásnak címkézik MAGA oldalról. Ez nem ismeretlen az USA történetében, viszont nem sokszor vezetett jóra: Lincoln a habeas corpust függesztette fel, Wilsonék a háborúellenes újságokat, Roosevelt pedig az USA-ban élő japánokat internálta.
Ki mer majd kiállni a kritikus elemek mellé? Kagan válasza: nem lesz sok ilyen ember.
Az elkerült szembenézések. A kommunikációs narratívák szárnyán az elképesztő intellektuális ernyedtségben kényelmes az utazás, a valóság tényleg hiába kopogtat a kabin ablakán.
Noah Smith hosszan részletezi, hogy az amerikai választók – miközben saját anyagi helyzetüket jobbnak látják! – az ország gazdasági irányát rossznak érzékelik, holott az USA gazdasága papíron és közgazdászok szerint stabil, az inflációval (az EU-nál jobban) megküzdött, a foglalkoztatás magas, a bérek nőnek. De a makromutatók nem zavarják meg egyes polgárok véleményét.
Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek kapcsán alapos oknyomozást tett közzé a Washington Post: ebből kiderült, hogy a 68 milliárd dollárnak, amelyet eddig a Kongresszus jóváhagyott katonai támogatásra, 90%-át (!!) az USA gyáraiban költötték el. Tehát amerikai munkahelyeket és profitot termel. Összesen a Kongresszusban 31 olyan képviselő ill. szenátor ül, akinek a körzetében ezek a beruházások termelnek, és akik mégis az ukrán segély ellen szavaztak, tehát a saját körzetükben dolgozó emberek érdekével szemben. (Többnyire republikánusokról van szó, nem békegalamb megfontolásból nyomtak nemet.)
Ez egyébként igaz Európára is. Az Európai Békealapból (EPF) nem Kijev kapja a pénzt, hanem a tagállamok által átadott fegyverek pótlására az EU-tagok kapják a kompenzációt! Csakhogy Berlin épp azért mérges, mert ezt sokan nem német és európai gyáraknál költik el, hanem éppen Koreában vagy az USA-ban, ezért lett Scholz nagy EPF-kritikus.
🇺🇦 “Ha Oroszország abbahagyja a harcot, nincs többé háború. Ha Kijev abbahagyja a harcot, nincs többé Ukrajna” – így szól tavaly február 24-e óta az amúgy elég reális ukrán nézőpont a béketárgyalások kapcsán. Ez most olyan élesre váltott, hogy a NATO keleti országai kénytelenek végiggondolni, hogyan festene a biztonsági helyzetük egy ukrán összeomlás / orosz győzelem esetén, amikor adott esetben Kijev mégis elesik. (Talán épp e forgatókönyvek alapos végiggondolása elég elrettentő ahhoz, hogy józan döntések szülessenek még most.)
A lengyel Nemzetbiztonsági Iroda (amely a kancellária része) vezetője, Jacek Siewiera azt mondta, hogy körülbelül 3 éve van a keleti NATO-országoknak felkészülni egy komolyabb orosz erőpróbára. Ez lehet provokáció a Suwalki-átjárónál (Kalinyingrád) vagy más hibrid tesztelés is, viszont az időtávban még a német külügyi intézet (DGAP) is 5-10 évet mondott mindössze.
Varsó egyébként egyértelműen belefogott a Kalinyingrád körüli felépítkezésbe, hogy az orosz enklávé ne veszélyeztethesse a balti–lengyel szárazföldi kapcsolatot.
Ne felejtsük el, hogy a svédek már nemrégiben visszaállították a sorkötelezettséget, a finnek több mint ezer kilométernyi orosz–NATO határ technikai elbarikádozására készülnek.
Humanitárius szállítmányok úton Gáza felé. Eközben egyre több borzasztó részlet derül ki a Hamász terroristák nemi erőszakhullámából. Gázában pedig nő a WCNSF szám: vagyis wounded child - no surviving family, tehát sérült gyerek túlélő család nélkül.
🪖 Az IDF elindult délre a tűzszünet végével, amely úgy tűnik, hogy azért omlott össze, mert a Hamász a férfi túszokért több bebörtönzött palesztin szabadon engedését követelte, mint a nőkért és gyerekekért korábban, így elakadt a tárgyalás.
Villámhírek, bár nem kevésbé fontosak:
Az Insta- és Facebook-gazdavállalat, a Meta kifejezetten kínai befolyásolási műveleteket szakított meg felületein, amelyek az amerikai polarizációt erősítették volna fel.
🇨🇳 Eközben Pekingben komoly a fejfájás, mert a Reuters szerint 1998 óta először fordult elő, hogy negatív az FDI, vagyis az országba nem érkezik a tőke, hanem elment onnan. Erre mondhatjuk, hogy mégis zajlik az a decoupling. Moody’s is leértékelte Pekinget.
Végül, röviden emlékezzünk meg Kissingerről azzal, hogy linkelem a Foreign Affairs-ből a legutolsó esszéjét, amelyet Graham Allisonnal közösen az AI-szabályozásról írt.
Jövő héten újra benézünk a COP28-ra, amely kapcsán kiderült, hogy éppen a világ legnagyobb kibocsátással járó repterén keresztül – Dubai – jönnek-mennek a delegáltak. Az érdekes adatsort John Kerry Climate TRACE projektje dolgozta fel. Sziasztok!
Comments