Rejtett áramlatok | Heti Feledy

Sziasztok! 

A múlt heti három furat után ma visszatérünk az aktuális ügyekhez: alaposan megszűrve. A mai hírlevélben ismert konfliktusokra nézünk rá új szemüveggel: a rejtett áramlatok világából (a picit gazdagabb jelentésű angol undercurrent-ből). Nem mindig a hangos aktor a valódi szereplő, ahogy néha a szürke eminenciások is átsuhannak a színpadon. Ma az utóbbiakat vesszük célkeresztbe.

🇭🇺 The Final Countdown. Közeledik a február elsejei EUCO, a kérdés a szokásos: vajon Orbán enged-e a többi 26 tagállamnak (az “EU26”-ok már bevett kifejezés lett Brüsszelben) és megszavazza az ukrán támogatást is tartalmazó uniós költségvetési módosítást, vagy tovább távolodik Budapest Brüsszeltől? Lehet ezt a játszmát az uniós pénzekért való zsarolásként értelmezni, és lehet kicsit tágabban úgy nézni, minthogy a magyar kormány tart az ukrán bővítéstől annak okán, hogy ettől nettó befizetők lennénk. Bár 2030-ra, mikor Kijev legkorábban a kapuba kerülhetne, már egy új hétéves költségvetési ciklus szabályai határoznák meg ezt, így ez sem feltétlen igaz. 

• Egy értelmezési keret addig jó és addig működik, amíg a saját rendszerében képes több, független változó mozgását is megmagyarázni. (Akadémikus olvasóinknak: tehát majdnem mint a paradigma Kuhnnál.) Mi az a közös magyarázat, ami a kínai elköteleződést, a magyar kormány külügyminiszterének orosz térfélen töltött jelentős idejét, a svéd NATO-csatlakozás akadályozását és az unió bomlasztását egyszerre képes magyarázni? 

• Bár Brüsszelben sem szeretik a találgatásokat, így azt se kérdezik meg nyílt plénumon, hogy “mi van, ha Orbán tényleg orosz/kínai érdeket képvisel”. Más magyarázó keret hiányában viszont az ember legalábbis rákényszerül arra, hogy eljátszadozzon a szuverenitásában korlátozott magyar döntéshozó hipotézisével.

• Eszerint az uniós–magyar vita pusztán egy leágazása a magyar miniszterelnök keleti elköteleződésének, és az orosz-magyar ill. kínai-magyar viszony határozza meg a kormány uniós viselkedését. Ezzel szemben áll a másik értelmezési keret, miszerint Orbán a brüsszeli tárgyalásaihoz mozgásteret igyekszik nyerni keleti alternatívák felmutatásával. Zongorázható a különbség, hogy mely esetben meddig menne el, kiváló gondolatkísérlet ezeket végigvinni romkocsmák lila homályában. A balkáni mozgással, a halogatott Zelenszkij–Orbán találkozóval, a pekingi kézfogással együtt az első keret több dologra adhat magyarázatot, mint a második. 

• A szuverenitásában korlátozott döntéshozó hipotézise alapján Ursula von der Leyen második ciklusának akadályozása, az ukrán deal végtelenségig való elhúzása nem pusztán hiúsági kérdés, nem pusztán taktikázás, hanem egyben egy másik, felszín alatti orosz-kínai kapcsolatrendszer táplálását jelenti.

Bóka János EU-ügyi miniszter Brüsszelben tárgyalt január 29-én hétfőn: a hátizsák mögött áll szemüvegben az Állandó Képviseletet vezető nagykövet, Ódor Bálint.

Forrás: Bóka János / Facebook [ https://www.facebook.com/photo/?fbid=122171277560011138&set=pcb.122171279480011138&link_id=7&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26& ]

🇪🇺 Jön az utolsó kör. Hétfőn a Financial Times körített egy túltolt sztorit egy tanácsi háttéranyag köré (részletes cáfolat itt), de már ez is elég volt, hogy megrángassa a forintot a devizapiacokon. A Politico megírta: készül az EU26-os megoldás Magyarország nélkül, mint B forgatókönyv. Sőt, a szavazati jog felfüggesztése is többször szóba kerül, mint valaha. Bár egyelőre emögött nem látni a konszenzust, azt viszont mutatja, hogy fokozódik a diplomáciai nyomás.

• Ez tehát a chicken game mintapéldája: az EU26-ok különmegoldással fenyegetnek és azzal, hogy Orbán ukrán-ügyben elveszíti a vétóját, ha kimarad a közös megoldásból. Eközben a magyar üzenetek is emelik a tétet, hogy a vélt blöfföt lehívják. Valakinek február 1-jén újra el kell rántani a kormánykereket, az biztos. 

• További finom részletek Tusktól a kijevi beszédében, miszerint nem adna megbocsátást azoknak, akik Putyin ügynökei a háború alatt – majd Orbánt is megnevezte. Itt pedig Halmai Katalin, az International Press Association volt elnöke, a Népszava brüsszeli tudósítója adott hosszú interjút Panyi Szabolcsnak, angolul, sok részletet elmagyarázva az intézményi döntéshozók gondolkodásáról.
  

Az ukrán külügyminisztérium fotója a Szijjártó–Kuleba találkozóról Ungváron hétfőn: céldátum nincs a Zelenszkij-Orbán találkozóra, és még további kisebbségi jogi lépéseket várnak Kijevtől.

🇸🇪 Svéd asztal. A török–amerikai tárgyalás végre révbe ért és megegyeztek a felek arról, hogy az USA 40 F–16-os vadászgépet elad, míg további 79-et, amelyek eddig is török szolgálatban voltak, modernizál. Emellett pedig a Kongresszus arról is döntött, hogy 40 darab F–35-öst ad el Görögországnak, megtartva a regionális egyensúlyt. Így zárult le a török–amerikai háttéralku, amely megolajozta Erdogan tollát, hogy aláírhassa a svéd NATO-bővítést. 

• A magyar rejtett áramlat itt kénytelen a felszínre bukni: nem lehet többet a török–magyar barátságra hivatkozni, ahol Ankarát “segítjük” a svéd NATO-csatlakozás hátráltatásában. A svédek felé sincs érdemi követelés. Ez a magyar akció az USA-val szembeni mozgástér fenntartásáról szól(t) - ami egyébként jobban belefér az első, keleti-keretbe, mint a másodikba. 

Aki időt nyer, életet nyer. A magyar kormány lényegében mindhárom fenti ügyben arra játszik, hogy az EP-választások és egy esetleges Trump 2.0 teljesen új nemzetközi kontextust teremtsen: az ukrán támogatás, a NATO-bővítés ügyében és az EU–USA viszonyban. A magyar kormány, amíg lehet, húzza ezeket az ügyeket, és csak ha a rejtett áramlat nagyon sebes és jeges, akkor lép.

🙀 Brüsszeli HR. Érdekes hátraarcot tolt Charles Michel tanácselnök, aki részben a magyar helyzetre hivatkozva vonta vissza európai parlamenti képviselői indulását, és pénteken jelezte: marad a posztján, mert ezt követeli tőle az európai egység. Egy ideig még eltart, hogy leülepedjen a por a ficánkolása körül, miközben a tanácselnöknek éppen az lenne a mandátuma, hogy a következő 6-9 hónap során menedzselje a tagállamok közti vitákat a parlamenti választás után, a posztokért való versenyben.

• Michel és csapata legalább 13 fővárossal telefonálgat, hogy a soron következő EUCO jól sikerülhessen, ez egyébként a normális eljárás, ez a feladata. 

• Eközben a szocialisták megtették csúcsjelöltjüknek a luxemburgi biztost, Nicolas Schmitet. Nem véletlen, hogy kevesen kapunk a szívünkhöz: egy másodvonalbeli biztos jelölése az európai bizottság elnöki székére azt mutatja, hogy a szocik nem számítanak reálisan erre a trófeára, másfelé lobbiznak majd. Ursula von der Leyen hivatalos jelöltségének bejelentése még nem történt meg a Néppárt részéről. 
  

🚜 Független Kis- és Nagygazdák. A francia gazdák Párizst és számos francia helyszínt blokkolnak. Attal, a 34 éves új francia miniszterelnök kemény kommunikációs mélyvízbe került, mert a gazdák jól körülhatárolt kérésein túl (amelyekből némelyiket már teljesítették), a sárgamellényes időszakhoz hasonlóan, most is más társadalmi rétegek általános elégedetlensége csapódott a mozgalomhoz. 

• Eközben a kormány egy – francia mércével – egyre szigorúbb bevándorlási törvényt toldoz-foltoz az Alkotmánytanáccsal szemben, hogy kifogja a szelet a szélsőségesek vitorlájából. 

• A 41 éves belügyminiszter 15 ezer fős rendfenntartó erőt hívott össze, hogy a repterekre vezető utakat és a nagyobb városok bevezető útjait szabadon tartsa.

• Máshol is folynak a tüntetések, már Brüsszelben is. Utóbbi érdekessége, hogy a 24.hu írása szerint ennek szervezésben a Mathias Corvinus Collegium helyi irodája részt vehetett. 
  

🇩🇪 Német ébredés. Berlinben az antifa-tüntetéshullám óriási tömegeket vitt utcára az AfD-vel érkező szélsőségesség ellen, alighanem a legnagyobb megmozdulás volt 1989 óta. Scholz interjút adott a Die Zeitnak, amiben két rejtett áramlatból végre egyet hajlandó volt elismerni. 

• Sokáig tagadta, hogy a szélsőjobb megerősödése probléma lenne, most úgy fogalmazott, hogy “kiengedték a szellemet a palackból”, és nem lesz könnyű kezelni. Ez viszont nem lesz könnyű az idei költségvetési megszorítások fényében, amelyek a 2025-ös választási év büdzséjét is keményen fogják még sújtani. Ezt tehát legalább elismerte. Még mindig nem hajlandó szembenézni a német gazdaság valódi kihívásaival, erről jóval rózsásabban nyilatkozott, mint a legtöbb megfigyelő indokoltnak véli, holott számos fordulatot már évekkel korábban megígért. 

• Az AfD szövetségi szinten 21%-on áll (a CDU után 2. helyen), míg Sahra Wagenknecht friss baloldali pártja 7%-ot hoz, tehát a centristák ellenzéke már 28%-on áll összesen. A legkisebb koalíciós partner FDP és a korábbi posztkommunista Linke párt ma aligha jutna be a parlamentbe. Hétvégén a CDU helyi jelöltje mögé beálltak a baloldali szavazók is, így Türingia e körzetének végül nem AfD-s ispánja lett, szokatlanul nagy részvételi arány mellett. 

• Az AfD elleni tüntetéseket a hírlevélben is megírt potsdami titkos neonáci találkozó váltotta ki, ahol arról beszélgettek, hogy hogyan lehetne a bevándorlókat deportálni az országból. A gyűlölet-bűncselekmények új rekordokat érnek Németországban. Elterelendő ezt a narratívát, bedobták a Dexitet is az AfD részéről, bár ez még inkább olaj volt a tűzre. 

• Az AfD egyértelműen lehagyta a többi európai szélsőjobbot a radikalizmusban. Egészen annyira, hogy még Marine Le Pen is távolságtartóan nyilatkozott az AfD-ről a hétvégén (ami persze legalább annyira szól pártja, a Rassemblement National középre húzásáról a “kormányzóképesség” érdekében).

Scholz beszédet mond decemberben. A kancellár Facebookja idei bejegyzést még nem tartalmaz. Amúgy sem kifejezetten izgalmas.

Forrás: Olaf Scholz / Facebook [ https://www.facebook.com/photo?fbid=901117718043979&link_id=28&can_id=211548f0c4494ddcb86bf9c95996be26& ]

🚢 Kinek is fontos a szabad hajózás? Európai szempontból egyre fontosabbá növi ki magát a közel-keleti feszültség. A gázai konfliktus diplomáciai ára mellett az Irán által támogatott húti lázadók okoznak komoly fejtörést, hiába mért rájuk számos csapást az USA, és érkezett több európai hadihajó a térségbe. 

• Eddig konténerszállító hajókat támadtak drónokkal a lázadók, múlt héten azonban ballisztikus rakétával egy gázszállító tankerhajóra lőttek. 

• A Trafigura cég tankere elleni támadás azért különösen pikáns, mert G7-ársapka alatt csempészett orosz üzemanyagot szállíthatott, amit kikötőn kívül, valahol a görög partok mentén hajóról hajóra töltöttek át, elkerülve ezzel a vizsgálódó kérdéseket. 

• A Tesla és a Volvo is bejelentette, hogy egy-egy európai gyárukat kénytelenek ideiglenesen leállítani, mert az Ázsiából érkező alkatrészek nem értek időben Európába a konfliktus miatt. Az IKEA hasonló figyelmeztetést adott ki. 

• Az európai LNG-ellátás 13%-a érkezik a Vörös-tengeren át, ezt is érintheti a húti akció.

Debunking. Korábban izraeli dezinfónak vélték sokan, mára igaz: az UNRWA, tehát az ENSZ palesztinokat segítő ügynöksége 12 olyan munkatársat foglalkoztatott, akik az október 7-i Hamász-támadásban részt vettek, ezt mára Guterres ENSZ-főtitkár is elismerte. Emiatt a hírlevél írásáig 9 ország már felmondta az UNRWA támogatását.

🌊 Szürke eminenciások. A fentiekkel kapcsolatban két fontos undercurrentre hívnám fel a figyelmet, elsőként a szaúdi–orosz ellentétre. 

• 🇸🇦 Rijád csökkentette a kitermelését – és ebbe az irányba vitte magával az oroszokat – mivel kisebb kínálat mellett áremelkedésben reménykedtek. Ez csak részben jött be, a szaúdi gazdaság 4,5%-kal zsugorodott, a költségvetési hiány közel 10 milliárd dollárra rúgott és az olajszektor szenvedte a legnagyobbat. 

• Moszkva eközben a radikálisan csökkenő gázexportja miatt az olajbevételekre támaszkodik, és bár érdeke lenne az áremelkedés, hónapról hónapra él a költségvetés, így inkább növelnék a kitermelésüket. A szaúdi–orosz ellentét egy, az euroatlantiak által kihasználható rejtett áramlat. 

• 🇨🇳 A másik a kínai magatartásról szól. Sokszor esnek abba a csapdába elemzők, hogy Kína túlnyomórészt kapitalista üzemmódban működik. Az előbbi feltevésből az következne, hogy Peking nyomást gyakorol Teheránra, hogy a számára is nagyon fontos vízi kereskedelmi korridort ne használják zsarolásként a hútik. Ez nem történt meg. 

• Így a racionális gazdasági érdekekkel szemben megint a pártérdek győzött. A nyugat bosszantása, amerikai erőforrások lekötése sokkal fontosabb a kommunista vezetés számára, mint a nemzetközi kereskedelem szabadságának fenntartása, illetve a saját cégeinek kereskedelme. Nem a lóláb lóg ki, hanem a ló. 

A komótos Haley-üstökös. A sajtócsemegékben gazdag amerikai előválasztásokról érik egy különkiadás, most röviden a tényeket rögzítjük csak, az egyik fontos undercurrent felvetése előtt. Nikki Haley nem tudta megverni Trumpot a New Hampshire-ben tartott előválasztáson, de Trump se lépett meg akkora előnnyel, hogy Haley kiesett volna. Így ketten maradnak versenyben a republikánus párt elnökjelöltségéért. 

• Haley annak ellenére nem hajlandó bedobni a törölközőt, hogy erre többek közt a republikánus házelnök is felszólította. Az urbánus, magasabban kvalifikált szavazók közt jól teljesít, és ügyesen kezdi pozícionálni magát a fiatal női jelölt vonalra, ezzel Bident és Trumpot egyszerre tolva az öreg-memóriazavaros sarokba. Ebből a szempontból egy Biden–Haley ütközet egész más törésvonalak mentén folyna le, több mozgásteret nyitva a GOP-nak.

• Azért sem esélytelen Haley, mert a republikánusok régi, egyik legnagyobb támogatója, a Koch-cégbirodalom tulajdonosa továbbra is kiáll Haley mellett. Ráadásul a Koch-hálózat az, ami jó eléréssel rendelkezik a konzervatív legfelsőbb bírák közt is, akikre sorsdöntés vár Trump jelölhetőségével kapcsolatban (hogy egyes államok a január 6-i lázadásban való részvételére hivatkozva lehúzhatják-e Trumpot a jelöltek listájáról). Ez a Koch-féle rejtett áramlat és időnként felszínre bukkanó elemei lesznek azok, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni Haley útján. 

Jó szurkolást az EUCO-ra február elsején! Péntek este élő adásban a Partizánon elemezzük az eredményeket!