Brüsszeli boszorkánykonyha. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a pénteki washingtoni látogatására készül. Eközben komoly migrációs vita alakult ki.
2015 óta küzdenek a tagállamok azzal, hogy visszaküldjék az illegális bevándorlókat a biztonságosnak tartott országokba, mint például Marokkó. Bár léteznek erre jogi keretek, a mechanizmust nem a 21. századi méretekre találták ki. Most egy olyan javaslat született, hogy a fejlődő országok csak akkor kaphatnának kereskedelmi kedvezményeket az EU-tól, ha hajlandóak visszafogadni a saját állampolgáraikat. Lesz még vita erről.
Befejezett Brexit. A Windsor Framework megállapodással úgy tűnik, pont került az Észak-Írország és az Egyesült Királyság közt kialakult belső vámhatár ügyére. Rishi Sunak miniszterelnök fontos taktikai győzelme ez a pártján belül, ha nem is Brüsszellel szemben. A Brexit-népszavazás után 7 évvel ideje a gazdasági következmények kezelésére rátérni.
Ha már a szomszédságról van szó: nézd meg az adásunkat arról, hogy Varsóban mit is gondolnak rólunk és a háborúról valójában:
Szorítóban. Egyre világosabb, hogy Peking számára az EU csak eszköz az amerikai-kínai versenyben. Alkalmas terület a szankciók kijátszására, technológiai tudás megszerzésére és persze piacként. Emellett a diplomácia szintjén az EU-t mindig örömmel veszik, ha az amerikai szövetségesek közt a vonakodószerepébe kerül, magyarul ha lassítani képes az amerikaiak Kína-elleni építkezését.
Amennyiben Bidenék bizonyítékokkal állnak elő, miszerint Kína fegyverekkel támogatná az Orosz Föderációt az ukrán fronton, úgy Brüsszelben is nehéz lesz kihátrálni a szigorúbb Kína-politika mögül.
Egyelőre megy a nyomozás, hogy kínai drónok orosz kézre kerülhetnek-e; illetve hogy ebben az esetben mi lehet az eszkalációs lépés Pekinggel szemben.
Láthatóság és impakt. Hírlevelünk kiinduló tézise, hogy a világpolitikában nem ritkán szétválnak a nagy láthatóságú hírek a nagy impakttal rendelkező hírektől. Máshogy fogalmazva, sokszor csak láthatóság van, impakt nincs; vagy éppen fordítva, ugyan jelentős az impakt, de nincs megírva rendesen a sztori. A héten kiváló példát hozott a “lableak” elmélet a covid kapcsán: körbejárta a hír a világot, hogy az “amerikai szolgálatok” szerint a koronavírus mégis a kínai laborból kerülhetett ki. Mit mondtak valójában?
Az amerikai szolgálatok és illetékes közigazgatási szervek külön-külön tesznek állítást a hasonló kérdésekről, amelyhez egy valószínűséget asszociálnak. Egyes állításokra azt mondják, hogy jó eséllyel így volt (high confidence), míg másokra azt mondják, hogy lehet, hogy így volt (low confidence), és néha azt, hogy nem tudják (undecided).
Annyi történt a múlt héten, hogy egy a sok szerv közül az undecided-kategóriából a low confidence kategóriába sorolta a lableak elméletet.
Ehhez képest a CIA és két másik ügynökség a mai napig “undecided”, míg öt másik szolgálat szerint a koronavírus természetes úton terjedt el - bár ez is csak egy low confidence állítás.
Innentől kezdve minden sajtóorgánum kiemelheti a kedvenc verzióját és elhalványíthatja az igazság kellemetlen többi árnyalatát, de Heti Feledy olvasóként most már Titeket nem lesz ilyen egyszerű elvakítani egy fél-hírrel.
Nem segít, hogy a WHO embereit hosszú ideig nem engedték a labor közelébe sem.
Ha pedig impakt. Az USA-ban kihirdették a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiát. Fajsúlyos dokumentumról van szó, mégha nem is fogunk vele sokat találkozni a sajtóban, ugyanis:
Meghúzza a határt az állami felelősség és a piaci szereplők mozgástere közt, amely a kiberbiztonság régi kérdése (nagyon-nagyon leegyszerűsítve, az egyik alapdilemma az, hogy az államnak kell-e megvédeni a polgárait a kibertérben vagy az egy kereskedelmi zóna, ahol nincs közvetlen állami beavatkozás?). Itt elismerik, hogy egyes nagyobb piaci szereplőknek nagyobb felelőssége van, és az állam nem tud mindenhova odaállni, de együtt fog működni.
A “nemzeti eszköztár teljes egészét” hajlandó bevetni a kibertérben ármánykodó aktorokkal szemben. Hogy ez mit jelent, várhatóan később látjuk meg, amikor kibontják ezt a tézist a későbbi rendeletek. Mondjuk eddig se riadt vissza ettől az USA, de újabb megerősítést nyert.
“Kína elsőként, Oroszország mindig” (China first, Russia always) – mondta Frost ezredes, a US Cyber Command egyik parancsnoka a stratégia kapcsán, hogy mely szereplőkre érdemes figyelni.
Országos Népi Gyűlés. A hét végén megkezdődött a kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a törvényhozás éves ülése, amelynek két fő témája a tavaly őszi pártkongresszuson levezényelt hatalmi átalakítás formális lezárása és a jövőbeli teendők megvitatása lesz.
Hszi Csin-ping pártfőtitkár októberben – két elődjével szemben – egy harmadik ötéves ciklusra is benevezte magát az állampárt élén, és a hozzá személyesen lojális emberekkel pakolta tele a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb vezetését.
Ezeket a változásokat is lepapírozzák, új miniszterelnököt, minden bizonnyal a Hszihez közel álló sanghaji párttitkárt, Li Csiangot neveznek ki, és a gazdasági, biztonsági és kommunikációs posztokon is őrségváltás lesz.
Szolid ambíciók. Az ülés a kevésbé izgalmas, de fontos gazdasági és költségvetési részletekkel indult.
A korábbi évekhez hasonlóan a védelmi költségvetés meredeken emelkedik: idén 7,2%-kal terveznek többet költeni a kínai haderőre, mint tavaly. Ugyanakkor reálértéken a gazdaság teljesítményét követik az emelések, és a teljes büdzsé az amerikainak csupán harmada – bár a szakadék nagyrészt abból fakad, hogy a kínai hadsereg bérei alacsonyabbak, beszerzései olcsóbbak, mint az amerikai esetében.
Peking továbbra is visszafogott növekedéssel számol: 5%-os GDP-növekedés a cél, dacára annak, hogy tavaly a szigorú zéró-Covid intézkedések és lezárások miatt gyengén muzsikált a gazdaság, és idén a járványkezelés feladásával jobban a kilátások. Tavaly 5,5%-os cél mellett 2,9% jött ki.
Li Ko-csiang leköszönő miniszterelnök sikeresnek nevezte Hongkong “patrióta vezetését”, azaz a helyi KKP-ellenes demokratikus mozgalmak szétverését, és a “tajvani szeparatisták” ellen is kemény fellépést ígért.
Szabadkereskedelem. Li azt is jelezte, hogy Kína be szeretne lépni a Csendes-óceáni Partnerség nevű szabadkereskedelmi szerződésbe.
A dolog iróniája, hogy a paktumot annak idején az Egyesült Államok vezetésével hozták létre, hogy egy, Kína-mentes gazdasági övezetet teremtsenek a térség nyitottabb és Amerika-barátabb országai között. Washington azonban Donald Trump megválasztása után otthagyta a paktumot, és Joe Biden sem akar visszatérni hozzá.
Az egy másik kérdés, Kína mennyire reális tagjelölt: a szerződés egyebek mellett szabályozza az állami cégek működését, előírja a közbeszerzési piac megnyitását és szabályozza a digitális szolgáltatások kereskedelmét, amelyek mind-mind tabutémák a KKP számára.
A dolog mindenesetre jelzi, hogy Kína a gazdasági fronton is igyekszik ellentartani az amerikai bekerítésnek.
A béke hívei. Magyarország után újabb fontos európai vezetőtől kapott támogatást Kína “béketerve” – amely inkább a régi kínai álláspont elismétlése, mint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó terv.
Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor Pekingbe látogatott, ahol dicsérte a kínai álláspontot, és Hszi Csin-ping pártfőtitkárral arról beszélt, hogy támogatják a békét és elítélik az eszkalációt.
Hszi pedig elsütötte, hogy az érintett országoknak nem szabad fegyverként használniuk a világgazdasági helyzetüket.
Mondjuk a Moszkvával szembeni egyensúlyozásban nem jön rosszul a belarusz vezetőnek a kínai kapcsolat.
Döcögő megújulás. A közvélemény-kutatások szerint Donald Trump és Ron DeSantis között dől majd el a republikánus elnökjelöltség: most az exelnök a népszerűbb.
A Fox News vasárnap közzétett kutatásában Trumpot a megkérdezettek 43%-a látná szívesen elnökjelöltként, DeSantist csak 28%, ugyanakkor második választásként igen népszerű mindkettejük táborában a másik jelölt is.
DeSantis viszont még mindig nem jelentette be hivatalosan elnökjelölti indulását, de törekszik a médiafigyelem középpontjában maradni: az elmúlt héten megjelent legújabb könyve, valamint megszüntette a Walt Disney World mintegy 50 éve tartó különleges, állam az államban státuszát azzal, hogy a terület felügyeletét egy Florida által delegált testület kezébe adta, amelynek igazgatótanácsába olyan konzervatív tagokat nevezett ki, mint egy homofób összeesküvés-elméleteket terjesztő floridai lelkészség vezetője.
De mindez már csak hab a tortán amellett, hogy egy floridai törvényjavaslat arra kényszerítené azokat a bloggereket, akik Ron DeSantis kormányzóról és más választott tisztviselőkről írnak, hogy regisztráljanak egy állami hivatalnál, különben napi 25 dolláros pénzbírsággal kell számolniuk.
Keserű pirulák. Forrósodik a talaj Joe Biden talpa alatt: hiába ígérte meg Volodimir Zelenszkijnek azt, hogy az amerikaiak továbbra is mellette állnak, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukránok felfegyverzésére irányuló támogatottság enyhül: jelenleg 48% azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint jól van ez így, holott tavaly májusban még 60% gondolkodott pozitívan a kérdésről; az egy évvel ezelőtti 7%-ról az év elején pedig 26%-ra nőtt azon amerikaiak aránya, akik szerint az Egyesült Államok Ukrajnának adott támogatása már túl sok is.
Színes pirulák. Ezzel szemben az észtországi parlamenti választáson nyert Kaja Kallas miniszterelnök, aki növelni is tudta parlamenti frakcióját - bár megmaradt a koalíciós kényszer. Az erős ukrán támogatáspolitikát folytató pártvezető melletti kiállás beszédes a balti országban, jól mutatja, hogy más az ukrán háború perspektívája egy egykori szovjet elnyomott területen. Édesanyját és nagyszüleit a Sztálin-érában deportálták a Gulágra. Nem felejtették el.
A győzelem íze.
Komentarze