Sziasztok! Ebben a munkaszüneti reggelre eső hírlevélben ezúttal nem merülünk el Gázában és az ukrán harci cselekményekben, hanem egy kicsit a frontok mögé nézünk.
🇨🇳 Kínában a múlt héten négyre emelkedett az eltávolított miniszterek száma. Eleve ritkán látunk mozgást a kínai felsővezetésben, de hogy a tavasszal kirúgott külügyminiszter után most három újabb minisztert tegyenek a süllyesztőbe, ez egész szokatlan.
Li Sang-fu védelmi minisztert augusztus óta nem lehetett látni, múlt kedden a kínai köztévében különösebb magyarázat nélkül jelezték, hogy bársonyszékét elveszik, és még az utódját sem nevezték meg.
A CCTV-ből tudhattuk meg, hogy a pénzügyminisztert, Liu Kunt és a tudományos és technikai ügyekért felelős minisztert, Vang Csi-kangot is lecserélték, helyükre a Kínai Kommunista Párt hasonló területért illetékes vezetői ülnek be.
Csin Kang külügyminiszter a tavasszal járt hasonlóan, hosszabb ideig sehol se tűnt fel, majd diszkréten hírül adták leváltását.
Ha ez nem lenne elég, a frissen partvonalra tolt egykori miniszterelnök, Li Ko-csiang elhunyt pénteken egy szívrohamban, 68 éves volt - két évvel fiatalabb Hszinél.
🏮 Hszi Csin-ping harmadik ciklusára szinte maói mértékben tudta központosítani hatalmát, pillanatok alatt emel fel és távolít el embereket a politika számos szintjén. A korrupcióellenes küzdelem régóta a hatalom eszköze Kínában, vagyis azokra sújt le, akik nem elég lojálisak Hszihez. A hadseregben az elmúlt öt év alatt például több mint száz vezetőt cserélt le.
Sinológusok számára sem egyértelmű, hogy pusztán a belső elit harcairól van-e szó, vagy a háborús állapothoz keresi Hszi azt a lojális elitet, amelyben szinte teljesen bízhat.
Mindenesetre szokatlan, hogy a legmagasabb szintekig érjen a cserebere, hiszen a világ második legnagyobb gazdasága esetén ez kifelé is feltűnő. Más források szerint – ezekről a hírlevél is megemlékezett korábban – kémügyek, de legalább nemzetbiztonsági kérdések is lehetnek a háttérben. Egyébként a negyedik amerikai kémügyet dobták be múlt héten, a kínai belbiztonságiak szerint az ügynökök a védelmi ipari területen lehettek aktívak.
Az biztos, hogy a hónapokra eltűnő vezetők és magyarázat nélküli leváltásaik nem erősítik a stabil Kína képét, inkább azt mutatják meg, hogy a KKP hogyan működik Hszi alatt.
👁️🗨️ Hatósági vizsgálódások. Az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban nemcsak a kritikus nyersanyagok számítanak. A legfrissebb fejlemény szerint a kínai hatóságok a Foxconn-nál indítottak vizsgálatot, amely cég a legnagyobb elektronikai összeszerelő a világon, például az Apple iPhone-ok közel 70%-át náluk rakják össze. A kínai adóügyi és földhasználati vizsgálódás elég egyértelmű üzenet lehet a Fehér Háznak, hogy mi vár az amerikai vállalatokra Kínában, ha fokozódik a kereskedelmi nyomás.
Eközben az USA-ban is befűtenek a nagy IT-cégeknek. A múlt héten 33 (!) állami főügyész egyezett meg abban, hogy a Facebook-Instagram tulajdonos Meta céget beperlik azért, mert a vád szerint tudatosan fejlesztett addiktív algoritmust, és ezzel veszélyezteti a fiatalok mentális egészségét.
A per hasonlít az egykori cigarettagyártó-perekre: adott cég a közegészségügyi kockázatok ismerete és kihasználása mellett is inkább a nagyobb profit mellett döntött.
AI: Biden hétfőn új elnöki rendeletben szabályozta a mesterséges intelligencia számos kritikus területét – mit kell megosztani a kormánnyal, mit a fogyasztókkal –, ezzel beelőzve a saját Kongresszusát és az EU-t is. Kicsit még a G7-et is.
Mike Johnson fotózkodik fiának első rodeóján. A louisianai képviselőből házelnök lett
🏛️ Pozitív fejlemény Washingtonban. Sikerült a republikánus többségű alsóháznak végre megegyeznie a házelnökben: így megszavazták Mike Johnsont, aki kifejezetten friss tagnak számít, mindössze 2017 óta képviselő. Eddigi fő tevékenysége inkább az LBGTQ+ jogok szűkítésére, az abortuszellenes jogalkotásra és Biden impeachment elővizsgálatára koncentrált, tehát egy igazi trumpista figura. Ráadásul Johnson még 2020-ban is része volt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek Trumpot a választási eredményektől függetlenül hatalomban szerették volna tartani.
Első Fox-interjúja Sean Hannityvel ennél valamivel visszafogottabbra sikerült, de a hétvégi maine-i lövöldözés persze nem a fegyvertartási törvény hibája, ugyanakkor Ukrajna támogatását nem utasította el kategorikusan, csak annyit kért a Biden-adminisztrációtól, hogy válasszák szét a javaslatok szintjén az izraeli és az ukrán pénzügyi támogatást.
Legfontosabb és egyben legnehezebb feladata most az lesz, hogy a decemberben kifutó kormányzati finanszírozási ügyben tartós megoldást találjon, tehát hogy ne menjen technikailag csődbe az Egyesült Államok. (Ugye elődje, McCarthy lényegében ezen bukott meg).
A legújabb lövöldözés kapcsán a Washington Post számolt: 2006 óta 2411 embert öltek meg tömeges lövöldözésben (definíció szerint: 4 vagy több halott, az elkövetőn kívül). Az áldozatok 56%-a családtag, 65% családi otthonokban történik. Az elkövetők 89%-a férfi, 85%-a egyedüli elkövető. Counterintuitive: csupán az áldozatok 28%-a idegen az elkövetők számára. Alapvetően tehát a családon belüli erőszak a legmeghatározóbb motívum az elkövetési mintázatokban. Részletek itt.
🇪🇺 Lapos csúcs. Az Európai Unió állam- és kormányfői két napra összegyűltek Brüsszelben a múlt héten, hogy megegyezzenek a gázai-izraeli közös álláspontjukról, és egyeztessenek az uniós közös költségvetés kibővítéséről. Az első kérdés annyira érzékeny volt, hogy még a 27 főnök telefonját is kint kellett hagyni, semmilyen jegyzet nem készült, pedig jellemzően így szokták delegációjukat tájékoztatni, akik egy külső szobában várják miniszterelnöküktől, államfőjüktől a feladatot és inputot.
Ennek ellenére sem sikerült különösebb áttörést elérni, sőt. Csütörtökön megszületett a közös uniós nyilatkozat (amelyben humanitárius szünetekről – így, többes számban! – van szó), mire péntekre Benjamin Netanjáhú bejelentette, hogy a szárazföldi műveletek második szakasza indul meg Gáza ellen.
A többéves pénzügyi keret – ez a hétéves költségvetés, rövidített nevén MFF – több kiadást 2020-ban még nem tudott előre megtervezni, így például az Ukrajna elleni agresszióhoz köthetőt sem. Ezért a 66 milliárd eurós kiegészítést és újabb pénzpiaci hitelfelvételt tett az asztalra a Bizottság, amely összekapcsolt csomagnak az egyik nagy szelete az Ukrajnának szánt 50 milliárdos négyéves pénzügyi alap. Ez utóbbinak feltehetően kevesebb mint harmada lesz támogatás, a többsége hitel.
A további kiadásokat – így a Bizottság bértömegnövelését – sem fogadták tapsikolva a tagállamok, akiknek ilyenkor a saját zsebükbe kellene nyúlni, hogy betegyék a hiányzó összeget.
Charles Michel, a Tanács elnöke sem járta le a lábát, hogy a találkozó előtt a vitás pontok kapcsán közelebb hozza a felek álláspontját. Korábbi elnökök ilyenkor végigjárták a tagállami fővárosokat és igyekeztek közvetíteni, keresték a kompromisszumot.
A végeredmény az, hogy decemberben újrakezdik.
A Tanács terme Brüsszelben, ahol a huszonhetek összeülnek. Szép színes. Szivárvány? Háttal, középen ül Charles Michel.
🤝🏻 Új páros. Ami magyar szempontból izgalmas, hogy ez volt az első EUCO, ahol Fico és Orbán újra közösen vettek részt. Fico az ukrán támogatásokat a kijevi korrupció miatt utasította el, Orbán pedig azok békeügyi hasztalanságára hivatkozott.
Fico tehát mégis lezavarta a beiktatását és már maga vett részt a tanácskozáson, miután a környezetvédelmi miniszterre tett javaslatát lecserélte Caputova államfő számára.
Az Orbán-Putyin találkozó kapcsán még kapott pár megjegyzést a magyar miniszterelnök, ám érdekes módon Macron úgy fogalmazott, hogy „nem sokkolja” a kézfogás, egészen addig, amíg az nem kérdőjelezi meg az európai egységet. Macron ezután inkább arról beszélt, hogy Moszkva és Brüsszel összehasonlítása Orbánnál mennyire fals: ha valaki összekever egy szuverén választást (ti. hogy Magyarország belépett az Unióba) azzal, hogy katonailag dominálnak egy országot (orosz–szovjet megszállás), akkor az „súlyos” tévesztés.
Fico pártját, a Smert a szocialisták függesztették fel, míg Babis pártjának tagságát a liberálisok vizsgálják az EP-ben. A Fidesz korábban „kilépett” az Európai Néppártból.
Ha már ennél a sornál járunk: Orbán barátja, a vele múlt héten Pekinget megjárt szerb elnök, Aleksandar Vucic bejelentette, hogy december 17-én előrehozott választások lesznek Szerbiában.
💶 Hogy ezek után az EU kifizeti-e a magyar pénzeket? Még mindig lehetséges, és a valószínűsége nem csökken.
Az újjáépítési alapból a támogatáshoz és a hitelhez szükséges 27 szupermérföldkő teljesítésével még tartozunk. Addig pedig a teljes összeg blokkolva van.
A költségvetési feltételességi eljárásban a Tanács dönt a Bizottság javaslatára, decemberben készül majd el az éves jelentés. Itt az egyes kifizetések 55%-át tartják vissza.
A Bizottság által egyedül vizsgált teljességi feltételek (HEC) kapcsán viszont lehet mozgástér korábban is, ha és amennyiben részteljesítést itt elfogadna Ursula von der Leyen és illetékes csapata. Alighanem itt gondolkodik tranzakciós politikában a magyar miniszterelnök is, miszerint Magyarország a részteljesítésért (igazságügyi reformok némelyike) kaphatna kb. 9 milliárd eurós kifizetést, még ha erre a fenti 55%-os visszatartás továbbra is igaz marad.
Rendkívül kusza helyzet, az unió történetében is először adódik ilyen, tehát nehéz kiszámítani, mi fog történni, de van rá esély, hogy Budapest az év vége előtt részkifizetéshez jusson.
🔎 Self-check. Néhány rövid mondat erejéig visszatérek korábbi levelekben emlegetett hírekre, mert ezekből gyönyörűen látszik, hogy mennyire nehéz a dolgunk az információk szűrésekor.
Szövetségesek közt illik előre jelezni,ha valaki Putyinnal készül találkozni. Múlt kedden még csak találgattuk, hogy ezúttal megtörtént-e. Csütörtök éjjel a HVG erősítette meg a hírt: valóban jelezték a készülő találkozót, sőt mi több, a HVG szerint azzal a körítéssel, hogy nem Orbán kezdeményezte, ám „az elől nem tudott kitérni”. Ez utóbbi fordulat megérne pár találgatást. Ezeket a találkozó idején még nem tudtuk, kár, hogy ennyire gyér a kommunikáció egy ilyen kiemelt találkozó körül. (Itt pedig a Lakmusz részletes írása arról, hogy ki hányszor találkozott Vlagyimirral.)
Ez itt mi? Elszakadt vagy elszakították? A Balticconnector-rejtély.
A finn-észt Balticconnector vezeték kapcsán a hét elején elkezdték lehűteni a hangulatot, miszerint csak egy hajó horgonya akadt a sekély vízben futó vezetékbe. Ezzel szemben múlt héten balti vezetők úgy állították be, mintha állami elkövető állna az incidens mögött. Litvánia még a tengeri LNG-termináljának fokozott víz alatti őrzését is bejelentette, és már az oroszok balti-tengeri kitiltásáról beszéltek. Majd a hét végére kiderült, hogy a hongkongi hajó mögött mégis orosz tulajok tűnnek fel, Kalinyingrádban lecserélték a személyzetet, és kikapcsolták az azonosítókat, mikor a vezeték közelében voltak. Az észt oldalról jelezték, hogy a gázvezeték és két telekom kábel elvágása szerintük összefügg, mert nem csak azonos időablakban történtek, de a kínai és egy másik orosz hajó mindhárom incidens körül jelen lehetett. Meglátjuk, mindenesetre egyre érdekesebb az ügy! Köszönet az olvasói visszajelzésekért is!
Netanjáhúnak törölnie kellett az egyik Facebook-posztját, amiben a titkosszolgálatokat okolta az október 7-i terrortámadásért. Ezután már a saját felelősségét is elismerte. Egyre többen vélekednek úgy, hogy nemsokára le kéne mondania. Pénteki adatok szerint az izraeliek 49%-a várt volna a gázai katonai művelettel.
Katar: miközben túsztárgyalásban aktívak Izraellel, illetve az USA-val, a Hamász vezetőinek egy jó része békében élhet(ett?) az öböl menti monarchiában. Épp most 8 indiait ítéltek halálra, mert szerintük Izraelnek kémkedtek. Nem lesz könnyű a katariak megítélése ebben a konfliktusban.
Végül, egy notóriusan megbízhatatlan Twitter-csatorna Putyin halálhírét keltette, ami önmagában nem lenne érdekes, viszont annyira felkapták, hogy külön kellett foglalkoznia a jelenséggel az AP nemzetközi hírügynökségnek is.
📚 Tekintettel a munkaszüneti napra, néhány long-read ajánlat, kifejezetten a kémes szektorból.
A Vsquare kiváló írása a brüsszeli orosz kémek háborítatlan életéről.
Bolcsó Dániel anyaga a Telexen az orosz kiberkémek akcióiról a háború második évében.
A másik oldal: szabotázsakciók és ukrán kémek oroszországi tevékenysége, a WaPo tálalásban.
Ha valaki még közelebb kalandozna: Ausztria, a kémfészek. Interjú egy szakbloggerrel.
Egy rövid összefoglaló arról, hogy a drónok hogyan változtatták meg a hadviselést.
A RAND Corporation írásbeli véleménye a brit parlamentnek a brit kormány stratégiai gondolkodása előtt álló kihívásokról. Műfajában is gyönyörű, hazánkban ismeretlen sajnos.
Jó olvasgatást, írjatok, jelezzetek!
Comments