Sziasztok! A nyár elején készült felmérésünk alapján sokan szeretnétek, ha lenne hallgatható verziója is a HetiFeledynek. Mivel a telefonjaitok túlnyomó többségben képesek automata felolvasásra, mi inkább podcastban gondolkodunk. Nem a hírlevelet váltaná, hanem annak egy-egy fontos témáját elemezné mélyebben. Nemsokára érkezünk! Az ősz első hírlevelében, ahogy év elején is, egy kis előretekintéssel jövünk arról, hogy milyen eseményekre számíthatunk biztosan, illetve milyen trendek tetőzhetnek a következő hónapokban. Persze valószínű, hogy lesz pár hirtelen kanyar, amihez menet közben alkalmazkodunk majd.
Az öreg kontinens
🇪🇺 Választási zivatar. Az Európai Parlament képviselőinek mandátuma lejár jövő tavasszal, így minden pártcsalád ráfordul a választási kampányra. Maga az intézmény pedig arra készül, hogy minél több európai polgárt rábeszéljen a szavazásra, és ez a fokozódó tagállami polarizáció közepette nem lesz nehéz, a legutóbbi EP választás 2019-ben pozitív trendfordulónak számított a részvételben.
A fő kérdés, hogy a hagyományos konzervatív-liberális-szocialista-zöld mainstream koalíció megmarad-e (például az európai biztosok megválasztásában), vagy a konzervatív-(szélső)jobb-szakadár-baloldali szavazatok is hozhatnak többséget egyes javaslatok mögé. Éppen klímaügyben, a Nature Restoration Law kapcsán szavazott együtt a Néppárt (EPP) és a tőle jobbra álló formációk nagy része. A fragmentáció tehát biztosan fokozódik.
Eközben az Európai Bizottság politikai vezetése még a választás előtt radikálisan átalakul, a kieső alelnökök helyét Ursula von der Leyen osztja gyorsan újra, már egy következő ciklust szem előtt tartva.
A magyarok is kiveszik részüket a hangulatkeltésben: Orbán Balázs politikai igazgató a Politiconak adott interjújában leszögezte, hogy „nem adott” a magyar szavazat UVL újraválasztásához. Más kérdés, hogy a szerződések szerint ez nem igényel jogi egyhangúságot, így például Junckert is London és Budapest nemtetszése ellenére választották meg. UVL mögé egyébként egyre több nagy tagállam kormánya sorakozik fel politikai nyilatkozatok szintjén, érik a korábban jósolt forgatókönyvünk, amely szerint ő lehet a Néppárt hivatalos jelöltje 2024-ben.
🇶🇦 Fun fact. A Katargate nem rengette meg a szocialisták európai bástyáit, Eva Kaili görög pártján láthatók ugyan nyomai, de egyébként sokkal inkább az EU-ellenes erők használták fel az esetet, mintsem a mainstream erők a versengésben. Eközben előkerült még 280 ezer euró készpénzben Marie Arena belga szocialista EP-képviselő fiától, tehát az eljárás még zajlik, jogerős ítélet aligha fog születni a választások előtt. 🪴 Finom részlet, hogy az eljárásból azóta kizárt bíró fia és Arena fia közös kannabisz-vállalkozást vittek Belgiumban.
Urnakörkép
Az őszi választási szezon is tartogat még csemegéket.
🇩🇪 Október első hétvégéjén kiderülhet, hogy Bajorországban a jobboldali CSU hogyan tartja magát, a konzervatívok jól állnak. A kampány nagyban zajlik, egy jelöltről épp kiderült, hogy diákkorában antiszemita brosúrákat osztogatott. Hessenben a CDU verheti a szocialistákat és a zöldeket, így két tartományban is figyelmeztető lövést adhatnak le a szövetségi kormány felé.
🇸🇰 Szeptember 30-án a Partizán is eredményváróval készül a szlovákiai parlamenti választásra. A Robert Fico-féle Smer mellé elkezdett az elmúlt hetekben felzárkózni a köztársasági elnököt adó, liberális Progresszív Szlovákia (PS). A Smerből kivált, Fico bukása után miniszterelnökösködő Pellegrini pártja, a Hlas márciusig vezette a közvéleménykutatásokat, most azonban beesett a harmadik helyre. A kis pártok szerepe elkerülhetetlenül a mérleg nyelve lesz, úgyhogy rájuk is érdemes figyelni. A magyar pártok bejutási esélye szakértők szerint alacsony, főleg úgy, hogy csak nem sikerült egybetartani a közös platformot.
A szlovák Dennik napilap statisztikája az oroszpártiságról a szlovák pártválasztók körében
🇳🇱 A Benelux államok közül először Luxemburg tart választást (emiatt egyelőre azért nem tartjuk vissza a lélegzetünket), novemberben pedig Hollandia. A tartományi választásokon korábban kiválóan szereplő farmerpártot most már negyediknek mérik, egy új alakulat, az Új Társadalmi Szerződés pártja és vezetője, Pieter Herman Omtzigt vezet. A kereszténydemokratáktól (CDA) kivált boszorkánykonyha-mester korábban megbuktatta az egyik Rutte-kormányt, az euroszkeptikusabb szárnyhoz tartozott és egy afférja is volt az oroszpárti propagandával a maláj utasszállító lelövése kapcsán kialakult holland belpolitikai viharban. Szóval elő a popcornt!
🇵🇱 Október 15-én a lengyelek választanak, a PiS a legutóbbi felmérések szerint enyhén erősödik (komoly vidéki aratóünnepi kampánysorozattal pl.), a Civil Platform viszont ezt nem mondhatja el magáról. Lassan 7-9% közöttük a mért különbség Kaczynskiék javára. Az első deepfake hangfelvétel is előkerült a kampányban, egy long-read pedig a Wired-től a deepfake általános politikai impaktjáról.
Egy friss republikánus jelölt, Vivek kampányol.
🇺🇲 To top it all. Az USA-ban zajló előválasztási harcokról néhány csemegét biztosan behozunk majd, de önmagában ez egy olyan mély rabbithole, amit e hírlevélben kimeríteni biztos nem tudok. Ráadásul gyakran érvényesül a mintázat, hogy az első hónapokban az amerikai média felkapja a kicsit bizarr jelölteket, elvégzi azokkal a clickbaitet, majd utána fordul rá – talán csak 2024 közepén – a jelöltek közti valódi versenyre.
Ide tartozik a republikánus Ramaswamy Vivek, aki a Roivant biotech cég tulajdonosaként ugrott be az előválasztási mezőnybe, a vállalkozása egyébként 9 milliárd dolláros kapitalizációval rendelkezik. Talán épp ezért látnak benne most ideig-óráig a kaliforniai republikánusok fantáziát, miközben a legtöbbjüknél egy fokkal kevésbé konspiratív. Igaz, Eminem megkérte, ne játssza a zenéjét kampányeseményen.
De érdekességnek itt van Robert F. Kennedy (RFK senior harmadik gyermeke), aki ugyan demokrata jelölt, de kőkemény antivaxer és covid-konspirátor, saját családja is elhatárolódott tőle, és közben a republikánus szélsőjobb élteti.
🏢 Párhuzamosan zajlik a Trump elleni négy eljárás, amelyben már legközvetlenebb munkatársai is kénytelenek megszólalni, nemrég például Mark Meadows egykori kabinetfőnök. Ezeket ugyanúgy érdekes figyelni, mint Hunter Bidennel, az elnök fiával szembeni eljárást, amelyben a vádalku szétesett a nyáron, úgyhogy különleges ügyészt neveztek ki a folytatásra. Nem elég, hogy fegyver- és drogügyekben kellene felelnie, nemzetbiztonsági szempontból sokkal érdekesebb, hogy Biden alelnöksége idején milyen külföldi üzletei voltak Hunternak: egy ukrán gázkereskedő igazgatótanácsában keresett évi 1,2 millió dollárt és eközben egy kínai magántőkealapban volt részesedése, amelyben nagy pekingi bankok képviselői ültek mellette. Ja, és előkerült egy gyermeke (az édesanyának DNS-tesztet kellett hoznia…) Arkansasból. Bőven lehetnek még aknák Joe Biden elnökválasztási kampányában. (Mások szerint nem.)
Joe Biden megöleli családját elnöki beiktatásán: Huntert és Jill-t.
🧑🏻🦳Fehér halánték. A demokráciákra is igaz, de különösen az autokráciákra, hogy a vezetők idősebbek az átlagos választói életkornál. Az amerikai átlag életkor 38 év, ehhez képest Biden 80 éves; a szenátus átlaga 65 (eddigi rekord), míg például Putyin 70, Hszi Csin-ping pedig 69. A republikánus kongresszusi vezető, a 81 éves Mitch McConnell augusztus végi sajtótájékoztatóján újra lefagyott, amely a két idős elnökjelölttel együtt (hiszen Trump se fiatal, betöltötte a 77-et) felvetette a korosztály-kérdést a politikai képviseletben. Ugyanakkor egy fiatalos miniszterelnök bulija kiveri a biztosítékot, amint ezt a finn Sanna Marin esete bizonyította. Fontos-e tehát a kor a választók szemében?
A generációk közti konfliktus régi eleme a vagyonelosztás alakulása: ha a felhalmozott vagyon túlnyomó része az idősek kezében összpontosul, az feszültséget fog okozni, ahogy a fejlett és a fejlődő országok is elvitatkoznak az aránytalanságokon.
Részlet a jelentésből: a leggazdagabb 60 millió ember a Földön a világ vagyonának 45,8%-a felett rendelkezett 2022-ben
👀 Tuvaccs (To Watch:)
Bem-rakpart. Magyarország még mindig húzza – Törökországgal együtt – a NATO-bővítés megszavazását, kérdés, lesz-e ebből idén pezsgőbontás. Eközben Erdogan összefutott Putyinnal Szocsiban, de nem állt ettől se helyre a gabonaegyezmény. Az Orbán-kormány augusztusban egy újabb 500 millió eurós részlet kifizetését blokkolja az EU-ban Kijev felé, miközben beadta az RRF-hitelre vonatkozó nemzeti kérelmet: mégiscsak a 1996 óta leghosszabb recesszióba ért az ország. Lesz ősszel bőven meteoreső, és akkor még nem említettük, hogy a szabadon engedett embercsempészek ügye már a pozsonyi Grassalkovich-palotáig is elért.
WinterFell. A tél kapcsán lehet reménykedni, hogy idén se lesz rekordhideg: az európai tárolók jól állnak, de még nem vagyunk kint a vízből. Az ukránok arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező télen sokkal precízebb rakétatámadásokra számítanak az energetikai infrastruktúrájuk ellen. Eközben a bolgárok behoznák stikában a vezetékes orosz török gázt, nem is keveset.
Indo-pacific. Nem soroljuk most fel a különféle országok USA-val közös indiai-csendes-óceáni hadgyakorlatait, de figyelni kell a japán újrafegyverkezésre és az erre adott orosz reakciókra (és a Kuril-szigetek körüli vitára, ahonnan épp elvitték az oroszok a légvédelmi rendszert az ukrán frontra).
Peking. A Kína-EU kapcsolatok pihentek a nyáron, viszont Dombrovskis biztos Pekingbe készül, ezt követjük majd, ahogy az amerikai-uniós párbeszédet is, amely kapcsán most elég borúsak a brüsszeli várakozások, holott több dologban is meg kéne egyezni. Kína gazdasági bajain rajta tartjuk majd a szemünket, ahogy azon is, hogy az amerikai szankciók sorsa hogy alakul, főleg az új Huawei-telefon csipjének fényében (túl jóra sikerülhetett).
Majd megsülünk. Jön az ENSZ klímatalálkozója, a COP28, bár ettől (sem) várhatunk sokat a klímakatasztrófával szembeni akciók terén.
Szeret, nem szeret. A G20 indiai találkozója pedig onnantól kezdve már izgalmasan alakul, hogy Hszi nem megy el rá személyesen, mint ez kiderült, míg Putyin esetében ez ugye fel sem merült.
Afrika, Száhel, sivatagok. Alighanem megérdemel majd egy különkiadást Afrika helyzete, a kínai és orosz befolyásépítés a kontinensen és a gyenge ellenpróbálkozások az uniós tagok részéről. A legfrissebb gaboni puccs után máshol is megmozdultak: Szíriában törtek felszínre az indulatok, eredetileg az üzemanyag-támogatások kivezetése miatt (így indult Kazahsztánban is Nazarbajev vége 2022 januárjában).
Litium, menekültek, esőerdő. Latin-Amerika bár messze van, oxigénünk és sok ellátási láncunk megfordul a kontinensen. Washington is újratervez, az EU-nak se ártana. Figyelünk majd a minket érintő fordulópontokra.
💌 Ha Te is látsz olyan forró pontot, amit szerinted a HetiFeledynek kellene körbejárnia – és másokat is érdekelhet –, írj nekünk! Köszi az olvasást és küldd tovább a hírlevelet annak, akit el tudnál képzelni az olvasók közt!
Comments