A hét legfontosabb eseményeit találod meg szelektálva a hírlevél első felében, ezután a dollár súlyát mutatjuk be, az utolsó bónusz bekezdés pedig az orosz atomról szól. Jövő héten az aktualitások mellett az ellátási láncokra nézünk rá közelebbről.
Tömeg a kastélyban. Az Unió mellett egy új politikai platform alakult Európában, amely első találkozóját Prágában tartotta. Az unió Tanácsának elnökségét adó Csehország szervezte meg az Európai Politikai Közösség (EPC) összejövetelét, amely sikerrel egy asztal köré ültette a súlyos vitába keveredett Erdogant és a görög kormányfőt ugyanúgy, mint az azeri és örmény vezetőket. Az EPC nem adott ki közleményt, nem akart elfogadni rögtön új szabályokat, viszont sikeresen összehozta Európa majdnem összes országát Moszkva és Minszk kivételével. A kezdeményezés francia eredetű, de mostanra széles támogatást nyert. Évente kétszer fognak ilyen formában találkozni, legközelebb irány Moldova!
Érdemes megnézni, hogy ki, ki mellett és hol áll a prágai csoportképen.
Berlin. Orbán Viktor találkozott előbb egy beszélgetésre Merkellel, majd hétfőn fogadta Olaf Scholz kancellár. Bár uniós vezetők esetén a szabály a közös sajtótájékoztató, ezzel most nem terveztek. Orbán annyit jegyzett meg, hogy “gyümölcsöző” volt a két órás beszélgetés, “megerősíthetem, hogy életben van (Scholz) és én is”, tréfálkozott.
A török kása mégis forró. Eközben Ankara nemcsak a görögökkel fogott a szokásosnál már valamivel erősebb szájkaratéba a katonai fenyegetőzés terén, hanem - Budapest mellett - a törökök a másik NATO-tagállam, amely Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez még mindig nem hagyta jóvá. Alighanem újabb árat kér a 80%-nál is nagyobb hazai inflációt gerjesztő Erdogan.
Barack a nyugat fejére. Az OPEC+ vagyis az olajtermelő országok szaúdi-orosz dominálta klubja, minden euroatlanti nyomás ellenére, nem a kitermelés növelése, hanem éppen a csökkentése mellett döntött. Bidennek személyesen is blama, nem jön jól az amerikai kampányban a demokratáknak, és Európában sem fog jót tenni az olajárnak. Tanulság, hogy az összes nagy olajtermelőt nem érdemes egyszerre elidegeníteni: szankciók Oroszországgal, Venezuelával és Iránnal szemben, a szaúdiak emberjogi számonkérése és az iráni kiegyezés lebegtetése egyszerre már túl sok.
Az ENSZ-ben is pirulás. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 17 igen, 19 nem és 11 tartózkodás mellett elvetette, hogy megtárgyalják hszincsiangi ujgur kisebbség átnevelő táborokba zárásáról és kényszerdolgoztatásáról szóló vádakat, amelyeket nemrég a világszervezet emberi jogi főbiztosa – mandátumának utolsó perceiben kiadott jelentésében – megalapozottnak talált. Ez részben Kína ENSZ-beli befolyásának növekedését, részben a nyugati világ emberi jogi aktivizmusával szembeni szkepticizmust jelzi – és a tartózkodók között volt Ukrajna, Mexikó és India is.
A szabotázs folytatódik. Ahogy múlt héten jeleztük a hírlevélben, a kritikus infrastruktúrák elleni akciók növekedésére kell számítani a következő hónapokban. A hétvégén Észak-Németországban állt le a vasúti közlekedés, miután két helyen vágtak át kommunikációs kábeleket, amelyekhez egyértelműen belső információ volt szükséges. Érdekes, hogy a német kiberbiztonsági tanács vezetőjét rögtön a hét elején fel is akarták menteni. Nem tett jót az sem, hogy kiderült, a testület ipari tagjai között egy olyan orosz IT leányvállalat is ült, amelyet még a KGB alapíthatott. Ühüm.
Putyin ajándéka. Az ukrán tervezők komolyan készültek az orosz diktátor születésnapjára a hétvégén. A kercsi hidat egy alaposan előkészítettnek tűnő támadás érte, amelyet hivatalosan még nem vállalt fel Kiev. A híd fontos utánpótlási útvonal a déli fronton szolgáló orosz egységeknek, és a 2014 óta tartó krími megszállás szimbóluma. Nem semmisült meg, de sebezhetősége fontos üzenet. A válaszcsapás is ennek megfelelően alakul orosz részről: heves.
Sógoréknál választottak. Alexander Van der Bellen osztrák elnököt már az első fordulóban újraválasztották vasárnap, miközben az egyetlen ellenfele, a radikális Szabadságpárt (FPÖ) által indított jelölt kevesebb mint 20%-ot kapott. Az egykor a zöldekhez tartozó 78 éves elnök újabb hat évig maradhat a turbulens osztrák belpolitika fölött.
Figyelmeztetést kaptunk. Történetében először rövid figyelmeztetést kaptunk az európai pénzügyi rendszer helyzetéről az Európai Központi Bank kockázatelemző testületétől. A European System Risk Board a több országot is érintő ingatlanbuborékra, a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások veszélyére és az államadósságok alakulására gondolt többek közt. (Bátraknak itt az eredeti szöveg.)
A zöldhasú másokra is ráfeküdt. Az erős dollár Ázsia valutáit is megtépázta. A térség országai a növekvő energia- és nyersanyagárak miatt egyre többet kénytelenek költeni az importra, és a nyugati és kínai kereslet mérséklődése az exportmegrendeléseiket is lehúzta. Ez azt jelenti, hogy kevesebb dollárt kapnak és több dollárt költenek a világpiacon, ami lefelé tolja a valutájuk árfolyamát.
A másik döfés. A Fed kamatemelési ciklusa, vagyis a magasabb amerikai kamat hatására a bankok és alapkezelők hajlamosabbak a minden más befektetésnél biztonságosabbnak tekintett amerikai eszközökbe fektetni a pénzt, ami tőkekiáramláshoz vezet. A kínai jüan 11, a dél-koreai von 16, a japán jen 26, az indiai rúpia 9 százalékos mínuszban van a dollárral szemben idén.
Történelmi beavatkozás. A japán jegybank 1998 óta először avatkozott be a jen védelmében a piacon, Indiában a jegybank a nyílt piaci beavatkozás mellett kamatemeléssel mérsékelte az árfolyamesést, Dél-korea az intervenciók mellett azt ígérte, hogy kész segítséget nyújtani a pénzügyi szektornak, ha devizahiány lépne fel. Kínában a jegybank a jelek szerint az állami bankoknak utalta ki az árfolyam megtartásának feladatát.
Délkelet-Ázsia valutái hasonló pályán. E régióban különösen rossz ómen a dolláradósság terheinek növekedése és a tőkekiáramlás: ez a mix 1997-ben pusztító pénzügyi válságot okozott. A térség azonban a 25 évvel ezelőtti összeomlás tanulságai miatt most sokkal jobb passzban van, mint akkor volt: alacsonyabb a dolláradósság aránya, nagyobb tartalékokkal bírnak, és egy-két kivétellel többletet mutat a folyó fizetési mérlegük. A térség nagyobb gazdaságainak jegybankjai pedig még rengeteg puskaporral rendelkeznek: Kína és Japán a világ két legnagyobb devizatartalékával bír.
Az USA-ban sem mindenki örül. Az erős dollár lassítja ugyan az infláció ütemét az USÁ-ban, de növeli a világ más részein. Ugyanakkor az erős dollár az Államoknak sem igazán jó: a befektetések csökkentek még az országon belül is, az amerikai export iránti kereslet visszaszorult, a külföldi áruk és szolgáltatások vonzereje pedig növekedett. Hogy milyen következményekkel járhat majd mindez? Akár a tovább növekvő infláció, akár egy globális adósságválság hosszú évekre kihatóan zavarhatja meg a világgazdaságot.
Márpedig a dolláron kívül más kihívások is vannak.
Kereskedelmi korlátozások. Az Egyesült Államok a korábbiaknál jóval szigorúbb kereskedelmi korlátozásokat vezetett be Kínával szemben, amely a legfejlettebb, jellemzően a gépi tanulás és mesterséges intelligencia terén használt nagy teljesítményű mikorcsipek kínai exportját szűkíti jelentősen. Az eddig egy esetben, a Huawei ellen alkalmazott technolgiai embargó célja a kínai IT ipar korlátozása.
Kim rákapcsolt. Észak-Korea csütörtökön a hatodik rakétakilövést hajtotta végre két hét alatt, ami évek óta nem látott aktivitás. Emiatt ismét szárnyra kaptak olyan találgatások, hogy Kim Dzsongun rezsimje újabb kísérleti atomrobbantásra készül – ezt általában intenzív lövöldözés előzi meg. Alternatív magyarázat, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatára reagálnak, esetleg Washingtonnak akarnak üzenni. A lövöldözés egy régi magyarázata az is, hogy az észak-koreai rezsim belső hatalmi harcainak kivetüléséről van szó, de ezekről a spekulációkról általában később bebizonyosodik, hogy alaptalanok.
A klímaváltozás sem hagy minket. Az Ian hurrikán által hátrahagyott amerikai romok felett kétpárti együttműködés született, amikor Joe Biden elnök és Ron DeSantis floridai kormányzó, a republikánusok egyik potenciális elnökjelöltje találkozott, hogy felmérje a károkat és megtárgyalja, hogyan segíthet a szövetségi kormányzat. Az elnök elismerte DeSantis válságkezelő teljesítményét. Ez utóbbi a magyar olvasó számára azért lehet meglepő, mert a két politikus korábban vérre menő odamondogatások keretében, nyíltan bírálta egymás nézeteit – legyen szó a bevándorlásról vagy a koronavírus-járvány kezeléséről –, ráadásul Florida állam magas rangú republikánus vezetői korábban a globális felmelegedés elleni fellépést segítő,több százmilliárd dolláros szövetségi csomagok ellen álltak ki azok „pazarló” volta miatt.
A kannabisz következő hulláma. A marihuána USA-beli dekrminalizálása felé vezető úton újabb mérföldkövet jelent, hogy Joe Biden elnöki kegyelemben részesítette azokat az amerikaiakat, akiket a kábítószer birtoklásáért szövetségi szinten ítéltek el, egyúttal arra kérte kormányzóit, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen. A döntés muníciót adhat a republikánusok számára a félidős választások előtt néhány politikai kommunikációs patron elpuffogtatására, ahogyan az elnök fia elleni lehetséges vádemelés is. Az ügyészségi nyomozás szerint ugyanis nem tiszták Hunter Biden adóügyei és egy korábbi fegyvervásárlása során is valótlanságot állíthatott (jelesül, hogy nem használ tudatmódosítókat). A labda most David Weiss, még Donald Trump által kinevezett delaware-i ügyész térfelén pattog, aki dönthet az ifjabb Biden büntetőjogi felelősségre vonásáról.
Nem mindegy, hogy marihuána felhő vagy atomfelhő érkezik-e fölénk. Utóbbiról nehéz bármit állítani, így a hírlevél se teszi, mivel alig van tényadat az elemzéshez. Annyi látható, hogy Putyin a vereséget egyre inkább csak akkor tudná elkerülni, ha Európa gazdaságilag súlyosan és gyorsan megreccsen.
Comments