Eredetileg a mesterséges intelligencia körüli geopolitikai kérdéseket szerettem volna tovább részletezni az eheti hírlevélben, mivel a múltkor belecsaptunk ebbe a komplex témakörbe. (Köszönet a sok visszajelzésért!) A szerkesztő azonban hiába tervez, a világpolitikai szereplők rengeteg más ügyet hoztak.
Sötét felleg. Az IMF-et igazgató Kristalina Georgieva elejtette azt a kis megjegyzést, hogy valami egész biztosan kipukkan a mostani kamatemelési hullámban. Bár ezt sok elemző is jósolgatja, egyelőre sem ők, sem Georgieva nem nevezett meg konkrét szektort, és azt mindig elismétlik, hogy 2008-hoz képest a bankrendszer (szerintük) sokkal szilárdabb. Talán többet megtudunk majd a héten zajló IMF-Világbank Csoport találkozó elszólásaiból.
Lesz pénz lóvéra. Navracsics Tibor három biztossal folytatott tárgyalást a múlt héten Brüsszelben a Magyarországnak szánt uniós források kapcsán. Decemberben részletesen írtunk ezekről: 27 “szupermérföldkövet”, tehát jogalkotási feladatot vállalt a kormányzat, amelyek teljesítése az első kifizetések feltétele. Emellett más sorompók is bekerültek a rendszerbe, a lényeg, hogy kifizetés azóta se történhetett, és a mostani nyilatkozatok alapján nem is látszik, hogy sokkal közelebb kerültünk volna ehhez. Navracsics szerint nyárra gurulhatnának be az első krajcárok, Brüsszelben ezt inkább szeptemberre teszik a legjobb esetben is, ehhez viszont mindenképp a magyar kormánynak kellene először bemutatni a Bizottság számára a vállalt teljesítéseket. Ebben egyelőre sok a ha.
Öt órai tea. Szerdán délután az Egyesült Államok amerikai nagykövetsége rendkívüli sajtótájékoztatót tart, amelyen az eddigi pletykák alapján akár kitiltási döntést vagy más szankciót jelenthet be. Ez érinthet magyar politikusokat: a belépési tilalom egy dolog, a befektetői körök felé való szimbolikus üzenet lehet a súlyosabb, bármilyen lépéssel kapcsolatban is.
Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt a magyar energiaellátásról és a paksi bővítésről, szemben az uniós függetlenedési iránnyal.
Magyar delegáció Moszkvában. Eközben a lengyel miniszterelnök Washingtonba tart.
Gabonafront. Egy fontos feszültség bukkant felszínre az Ukrajnához való közép-európai kapcsolatban. Máskor nem verne nagy hírt a lengyel agrárminiszter lemondása, most azonban ez az ukrán gabonadömping miatt következett be.
A háború elején, amikor a fekete-tengeri szállítás ellehetetlenült, az EU megengedte, hogy kereskedelem a szárazföldön, új útvonalakon zajlódjon.
Ez az Ukrajnával határos országokba terelte az ukrán gabonát, amely ugye nem az uniós sztenderdek szerint nő, tehát olcsóbb.
A tényezők oda vezettek, hogy végül Közép-Európában adtak el jelentős mennyiségű gabonát, amely a lengyeleknél és a románoknál már komoly agráriumbeli feszültségekhez vezetett.
Odaáig fajult a helyzet, hogy a lengyelekkel közösen írt levelet a magyar, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének az ügyben.
És ki volt épp látogtatóban? A bukéját a történteknek az adta, hogy épp ezalatt érkezett Zelenszkij Varsóba. Négy Mig-29-est már leszállítottak, míg további négyet ígérnek (a szlovák 13 mellé, amelyeket lehet, hogy orosz mérnökök szabotáltak), és egyben kérte az ukrán gazdasági szereplőket, hogy vegyenek részt az újjáépítésben.
A Biden-kormányzat bejelentette, hogy 2,6 milliárd dolláros fegyvercsomaggal erősíti az ukrán légvédelmet.
Elterelt szivárgás. Az év eleje óta pár száz titkos amerikai katonai iratoknak látszó dokumentum kerülhetett fel az internetre, elsősorban az orosz agresszió kapcsán, de sok szövetséges belső ügye is ott figyel. A néha vezérkari szintű iratok a tavaszi ukrán offenzíva terveitől, a magyar kormány USA-ellenességén át, a szövetséges katonák Ukrajnában való jelenlétéig sok mindent állítottak.
Kiderül, hogy milyen mélységben penetrálta az orosz döntéshozatalt az amerikai felderítés (nagyon), hogy a szövetségeseit - köztük a magyarokat - is kagylózza (semmi új a nap alatt), és még az alig nyilvános LAPIS műholdakról is szó volt. Komoly károkat okozhat a szivárogtatás, bár méretében messze elmarad Snowden 1.7 millió file-os adatbázisától.
Fontos szépséghiba, hogy egyes dokumentumok kétszer is kiszivárogtak pár hetes különbséggel, és nem mindig ugyanazzal a tartalommal. Volt olyan dokumentum, amelyen a kiszivárogtatás utáni dátum állt. Az orosz-ukrán veszteségadatok kapcsán egyértelműen Moszkva-barát számokat tartalmaztak.
Az orosz szolgálatok már 2016-ban is lebuktak azzal, hogy meghamisított tartalommal szivárogtattak.
Az amerikai hatóságok vizsgálódnak, hogy az irataik kitől kerültek ki, és mi állhat az információs művelet mögött.
Cui bono? Kinek kedvez a szivárogtatás? Sem a Pentagonnak, sem a NATO-nak. Potenciálisan Kijev, a szövetségesek és Washington közt bizalmatlanságot teremt. Ez elsősorban orosz célnak tűnik, a szivárogtatás többek közt egy Discord-csoporton keresztül ment, nagyobb hackercsoport egyelőre nem vállalta fel.
ChatGPT és társai II. A mesterséges intelligencia (MI) etikus felhasználása is nemzetbiztonsági kérdéssé válik, ahogy ezt múltkor röviden jeleztük, viszont számos alkalmazás során már most kockázatokba futottak, vagy egyenesen kudarcba. Ezek közvetlen kihívást jelentenek a magukat szuverénnek tekintő kormányzatok számára. Ez a csata nem a jövő, hanem már zajlik:
Az olasz kormány egyenesen a ChatGPT betiltását lengette be múlt héten: a ChatGPT tréningezése során nem tudni, hogy milyen adatokat használtak, illetve alapvetően nem látják az európai tagállamok adatvédelmi hatóságai, hogy megfelel-e az EU-s adatvédelemnek a felület.
Korábban a Clearview AI céget büntették meg a francia, brit és olasz hatóságok, mert az arcfelismerő adatbázist többek közt az ő polgáraik képeivel tréningezték.
A társadalombiztosítástól a brit középiskolákon át a bűnüldöző szervek arcfelismeréssel való kísérletezéséig elég sok minden került már felszínre, ahol gépi tanulással hoztak döntéseket: többségük nem éppen jó eredménnyel.
Demokratikus válságaink. Tennessee állam törvényhozása kizárt két demokrata képviselőt a testületből, akik a fegyveres erőszakról szerettek volna beszélni a képviselőházban a nashville-i iskolai lövöldözést követően, de miután erre nem volt lehetőségük, demonstrációt szerveztek az épületben. A ház republikánus elnöke elfogadhatatlannak nevezte azt, amit tettek, majd a republikánus képviselők - mivel abszolút többséggel rendelkeznek - megszavazták kizárásukat. Azóta folyamatban van visszahelyezésük, amely szerdán véget is érhet.
Legitim módon megválasztott képviselőket megfosztani a mandátumuktól nagyon kivételes döntés lehet csak. Mindez az iskolai lövöldözés és a fegyverviselés szabályozása apropóján felmerült tüntetés miatt meglehetősen visszásnak tűnik.
Még nagyobb gond, hogy az eset precedenst teremthet más államok tövényhozása számára is. További gond, hogy bár három képviselőt akartak eredetileg kizárni, végül csak a két fekete demokratának jutott ez a sors, a fehér egykori tanárnő végül megúszta egy szavazat híján. Ez még rasszista felhangot is adott az egész ügynek. A kizárt képviselő utolsó felszólalása egészen Martin Luther King-időket idéz.
Kína legjobb nyugati barátja. Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meglehetősen furcsa látogatást tettek Pekingben a múlt héten:
Macron más európai vezetőkhöz hasonlóan arra akarta rávenni Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárt, hogy “térítse észhez” Vlagyimir Putyint, és ületesse tárgyalóasztalhoz az orosz elnököt. Spoiler: ez úgy tűnik, egyáltalán nem sikerült.
Ennek érdekében rendkívül simulékony hangenemet képviselt a kínai–európai–amerikai viszony egyéb problémás ügyeiben: elutasította a Kínától való gazdasági távolodást, amit az Egyesült Államok képvisel, és a katonai párbeszédtől a Huawei-ig egy sor jelképes ügyben meghunyászkodott.
Nézz meg egy kitűnő videót arról, ahogy a jó kisfiú Macron egyenes háttal, begombolt zakóban hallgatja, ahogy Hszi hátradőlve, kipakolt pocakkal, gesztikulálva osztja az észt.
Közös út, külön program. Míg Macront vörös szőnyeg, díszszemle, állami fogadás, baráti teázás és a pragmatikus, az “Európát fojtogató amerikai nyomással” szembeszálló francia külpolitikát dicsérő cikkek köszöntötték, addig Ursula von der Leyent látványos távolságtartással kezelték a kínai fővárosban.
Az Európai Bizottság elnöke megdolgozott ezért: Pekingben arról beszélt, a kínai–európai kereskedelmi kapcsolatokkal Kína jár jobban, felhozta Tajvan és Hsziancsiang ügyét, és leszögezte, hogy csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az oroszok kivonulnak.
Ugyanakkor azt ő is megjegyezte, hogy a Kínáról való gazdasági leválás nem reális Európa számára, még ha a függés mértékét csökkenteni is kell. Az EU-Kína befektetési megállapodás feltámasztását (CAI) “nem érintették” a felek. Értsd: lekerült a napirendről.
Macron eközben félszáz üzletembert is magával vitt, akik pár tucat jelképes megállapodás megkötésével jelezték, hogy a kínai biznisz nem állhat le.
Deja vu. Caj Jing-ven tajvani elnök járt átutazóban az Egyesült Államokban, ahol egy hivatalosan informális és nem nyilvános, a gyakorlatban nagyon is formális találkozót tartott Kevin McCarthyval, a képviselőház republikánus elnökével. A kínai reakció: hadgyakorlat 70 harci replővel és a kereskedelmi hajók fokozott ellenőrzése a Tajvani-szorosban.
Az “informális” és “nem hivatalos” találkozó így festett.
Ki kell maradni a háborúból. Mit szólna Emmanuel Macron, és mit tenne Európa, ha forrósodna a helyzet a Tajvani-szorosban? A francia elnök Kínából hazafelé tartva adott interjújában közölte: Tajvan nem Európa ügye, ki kell maradnia az amerikai–kínai konfrontációból, és csökkenteni kell az Egyesült Államoktól való függőségét. Is. Mivel a “stratégiai autonómia” ugyanúgy igényli az orosz és a kínai függőség csökkentését is.
Comments