Dzsúdló, Krúbi, Pogány Induló, Carson Coma, Beton.Hofi, Azahriah, Azahriah, Azahriah – az elmúlt és az elkövetkező hónapok kínálata nagykoncertek terén. Stílusbeli eltéréseik ellenére egy dolog közös bennük: egy olyan zenei generáció tagjai, amely a közelmúltban vált mainstreammé. Ráadásul úgy, hogy nagyrészt a YouTube-on és egyéb, pár éve még nem konvencionálisnak számító platformon keresztül építettek maguknak karriert.
És még valami: ők most olyan arénák színpadain lépnek fel, amin eddig Mága Zoltán, Ákos vagy éppen a Queen.
Öt-tíz éve ez elképzelhetetlen volt
„Előadók szintjén volt váltás, a menedzsment, a klubtulajdonosok, meg azok, akik befolyásolják az ipart, még mindig ugyanazok” – állítja Sajó Dávid, a Telex újságírója. Szerinte az új generációnak a kultúrafogyasztása eléggé átalakult. A TikTok és a Spotify elterjedésével a zenéhez való hozzáférés, ha nem is teljesen ingyenessé, de nagyon olcsóvá vált, emiatt a személyes élménnyel lehet a legjobban megragadni a rajongást. „Az emberek sokkal jobban szeretnek koncertre járni, mint régen, mert sokkal igazibb élményt kapnak, mint hogyha csak hallgatják meg nézik a klipeket.”
Sajó egy korábbi cikkében ugyan hosszan értekezik a könnyűzene nyelvi megközelítéséről, az üvegplafont nem a magyar dalszöveg kérdésében látja. Szerinte ez előadófüggő. Azahriah esetében a Puskás után realitássá vált a külföld, a Halott Pénznél (akik szintén fellépnek a Puskásban) már ugyanez nem igaz.
„Még azt lehet ebből kisajtolni, hogy stadionturnéznak és elmennek az összes NER-es stadionba fellépni. A végén az lesz, hogy a foci stadionokat arra fogják használni, hogy Azahriah koncertezzen ott, mert arra több ember megy el, mint Mezőkövesd, vagy Kisvárda meccseire” – mondja, de hozzáteszi, hogy az ország nem biztos, hogy elbír évi több magyar arénakoncertet. Az üvegplafont ő abban látja, hogy az ilyen volumenű nagykoncerteket nem lehet minden évben megismételni.
„Egy öt-tíz éve még az is elképzelhetetlen volt, hogy valaki, magyar előadóként az Arénában lépjen fel, úgy, hogy nem létezik 30 éve. Régebben is voltak arénakoncertek meg stadionkoncertek magyar fellépőkkel, de azok már 20-30 éve pályán lévő produkciók voltak” – mondta.
Egy-két év alatt a csúcson
„Ha nem úgy jön össze a nézőszám az Arénában, akkor az a koncertszervezőé, tehát a mi kockázatunk” – látja a helyzetet Kovács Zoltán, a Broadway Ticket Hungary Kft. ügyvezetője. A Broadwayen keresztül lépett fel tavaly márciusban Azahriah az Arénában, de ők szervezték a decemberi Dzsúdló koncertet, és Pogány Induló, illetve a Follow The Flow márciusi koncertjeit is ők rendezik. Kovács az előadók korai felfutásának az okát a különböző streaming platformokban látja, ahol a fiatalabb generáció nagyon gyorsan el tud érni akár több milliós nézettséget is.
„Azért is kell viszonylag gyorsan lépni, mert egyáltalán nem biztos, hogy az adott előadó 3-4 év múlva még érdekes lesz” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért döntöttek úgy, hogy most szerveznek arénakoncerteket újgenerációs előadóknak. „Korábban egy zenekar első Arénás megjelenése a 10 éves jubileuma volt. Lineáris növekedés volt a jellemző a karrierjükben. Most ez már egyáltalán nem jellemző. Gyorsan, 1-2 év alatt elérik az ismertségük csúcsát, de hogy ez meddig tartható, az csak pár év múlva derül ki.”
„Nem akartuk, hogy megkössék a kezünket, hogy ne rakhassunk faszokat a színpadra”
Dezsényi Eszter (Sold Out Management, Krúbi) szerint egyértelmű, hogy zenei generációváltás történt. Szerinte elindult egy olyan folyamat, ahol már azok az előadók is teret kaphatnak egy stadion színpadán, akik több nagykoncertet is adtak már, például a Budapest Parkban, de korábban a Papp László Arénához nem fértek hozzá. Ennek az egyik oka az, hogy a különböző rendezvényszervező cégek is felfigyeltek arra, hogy a két helyszín között csupán pár ezres férőhelybeli különbség van, így mertek kísérletezni – hiszen egy arénakoncert szervezése hatalmas anyagi kockázat. A másik szempont pedig az, hogy mivel a covid óta minden megdrágult, „a közönség elkezdett hozzászokni ahhoz, hogy ha egy minőségi nagykoncertet akar megnézni, akkor azért kifizet akár 10-15-20 ezer forintot is, mert tudja, hogy ott nagyon jó showt fog látni”. Szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy a feltörekvő előadók, akik egy nagyon stabil követőbázissal rendelkeznek, bele mernek menni a drágább jegyárakba.
Eszter azt is elárulta, hogy noha tárgyaltak több rendezvényszervező céggel, mégis úgy döntöttek, hogy maguk szervezik a januári Krúbi-koncertet az Arénában. „A Krúbi show-k azért arról híresek, hogy ott all-in van mindenből” – mondta, ezért így tudták csak elérni azt, hogy anyagilag és tartalmilag is szabadon alkothassanak.
„100 forint bevételből egy rendezvényszervező cég lehet, hogy azt mondta volna, hogy csak 20 forintot fordíthatunk arra a sok mindenre, ami ott van az Arénában, de mi 80-at akartunk. Nem akartuk, hogy megkössék a kezünket, hogy ne rakhassunk faszokat a színpadra, hogy ne reptethessük meg a Krisztiánt. Úgy éreztük, hogy ezt úgy tudjuk megcsinálni, ha nincsen mögöttünk egy nagy cég. Ez nyilván hatalmas rizikó volt, mivel így a teljes pénzügyi kockázat minket terhel, de szerencsére megugrottuk ezt a feladatot.”
A sajtóban nagy hátszelet kapott beléptetési problémák kapcsán azt mondta: zajlik a belső vizsgálat, amint ennek eredménye lesz, tájékoztatni fognak mindenkit. Arra a kérdésre pedig, hogy hova lehet innen továbblépni, azt válaszolta, nem gondolja, hogy nekik alapvetően a Puskás Stadion lenne a cél – de soha nem mondja, hogy soha. A mostani Aréna-koncertet kuriózumnak szánták, a terv, hogy csak akkor csinálnának megint ekkora koncertet, ha annak van mondanivalója.
Görbe Péter,
szerkesztő
Comments